A magyar gazdaság kilátásairól tartott előadást Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint jövőre a fogyasztás és a beruházások is hajthatják a növekedést, ami így a három-hat százalék közötti ütemet érheti el, így néhány kisebb adónemet is kivezethetnek, miközben folytatódhat a GDP-arányos költségvetési hiány csökkentése is.
A tárcavezető először kifejtette reményét azzal kapcsolatban, hogy a Draghi-jelentés nem úgy végzi, mint annyi uniós dokumentum, így sikerül javítani az Európai Unió versenyképességét is. A Portfolio Budapest Economic Summit konferencián Varga Mihály azt is elárulta, hogy 2010 óta gyengült a magyar gazdaság potenciális növekedése, főként a koronavírus és az orosz–ukrán háború miatt, ám az elmúlt években már egyre közelebb van a növekedés üteme a potenciális növekedéshez, ami három százalék körül lehet most.
A pénzügyminiszter szerint a versenyképességet és a hatékonyságot a 2017–2022 közötti hatéves bérmegállapodás is segítette, ami a reálbérek 45 százalékos emelkedését hozta maga után, miközben a járulékok 15,5 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a gazdasági fejlődésnek a költségvetés elsődleges egyenlegének javulása is az alapfeltétele, ám jó hír, hogy jövőre már nagyot javul a helyzet a kamatkiadások terén.
A hiánycsökkentésben Magyarország 2021–2025 között EU-s összevetésben az élmezőnyben van Varga Mihály szerint, miközben a hiány finanszírozásában egyre inkább felértékelődnek a lakossági megtakarítások.
Az adósság finanszírozásáról szólva ötvenszázalékos intézményi arányt tartott optimálisnak, amit 25 százalékos lakossági és 25 százalékos devizaarány egészíthet ki. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt 80 százalék körüli szintre ugró államadósság már csak 73 százalékos.
Varga Mihály szerint a lakosság most a javuló jövedelmi helyzetét a korábbi tartalékok visszaépítésére használja, ám ez nem magyar sajátosság, és azt is érdemes megjegyezni, hogy a megtakarítások növekedése az ország sérülékenységét is mérsékli, sőt a következő években a gazdasági fejlődés alapja is lehet.
A külföldi, főként ázsiai webshopokkal szemben pedig szerinte európai szinten kell megoldást találni, azok ugyanis sokba kerülnek az államháztartásnak.
Az ingatlanpiacon már egyre több a tranzakció, miközben a kamatok trendje is csökken, a pénzügyi kondíciók normalizlódtak, így tovább csökkenhetnek a lakossági állampapírok kamatai is, ám ehhez kedvező inflációs és kamatkörnyezetre is szükség van.
