Felszámolják az indokolatlan előnyszerzés lehetőségét a tartós befektetési számlák feltörése esetén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken. A közlemény szerint a kormány elkötelezett a családok védelme mellett, melynek egyik elemeként ösztönözni és segíteni kívánja a családokat abban, hogy megtakarításaik megőrizhessék a reálértéküket. A lakossági állampapírok segítik a megtakarítások reálértékének megőrzését, ezért a keresletük fokozása érdekében – számos egyéb befektetés után – a 2023. július 1-jén hatályba lépett intézkedés alapján a magánszemélyeknek kamatjövedelmeik után 15 százalékos kamatadót (szja), valamint 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük.
A kiterjesztett szochót olyan megtakarítási formák esetén kell megfizetni, ahol keletkezik kamatjövedelem, ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások.
A kormány céljaival összhangban azonban nem kell szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem után, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek a szja-törvény alapján kamatadómentesek.
Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény, valamint a tartós befektetési számlán (tbsz) tartott eszközök – tették hozzá. A szabályozás bevezetése óta mind a tbsz számlák számában, mind pedig az azon tartott megtakarítások összegében drasztikus növekedés volt megfigyelhető. Az intézkedés bevezetése óta a tbsz számlák száma közel százezerrel nőtt, ami mintegy 40 százalékos bővülésnek felel meg.
Ezzel mára a tbsz számlák száma megközelítette a 360 ezer darabot, míg a számlákon tartott megtakarítások piaci értéke 2100 milliárd forintos emelkedést követően 5400 milliárd forint körül alakul – ismertették.
A kormányzat piaci szereplőktől származó információk alapján megállapította, hogy a tbsz számlák, illetve az azon elhelyezett megtakarítások látványos felfutása mögött a jogalkotói szándéktól eltérően jelentős részben az áll, hogy a befektetők szochofizetési kötelezettségüket elkerüljék. A tbsz számlákon keletkező nyereség ugyanis tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, nem pedig kamatjövedelemnek.
Emiatt a megtakarítások idő előtti (5 éven belüli) feltörésével ugyan a befektetőknek személyi jövedelemadót kell fizetniük a keletkező nyereség után, azonban szochofizetési kötelezettség ebben az esetben a jelenlegi szabályok alapján nem keletkezik. Ez indokolatlan előnyt jelent azok számára, akik a szabályozás eredeti célját ki akarják játszani – áll a közleményben.
A kormány az igazságos helyzet megteremtése és az indokolatlan előny felszámolása érdekében az eredeti jogalkotói szándékot törvényi szinten erősíti meg. Eszerint adókedvezmény, illetve adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben tartós befektetési számláikon a megtakarítók pénzügyi eszközeiket hosszú ideig, azaz legalább 3, illetve 5 évig tartják. A folyamatban lévő szabálymódosítással a jogalkotó egyértelművé kívánja tenni, hogy a tbsz számlákhoz csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szochofizetési kötelezettségre, ha az eredeti célnak megfelelően, nem pedig idő előtt kerül sor a számla feltörésére. A szabályozásban ezért kikötik, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szochofizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Minden más esetben a tbsz számláról kivett összegek után is szociális hozzájárulási adó fizetendő – közölte az NGM.
