A héten három adattal is jelentkezik a KSH – ezek közül a legfontosabb a kedden megjelenő októberi inflációs adat lesz – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Szeptemberben az infláció a jegybanki célon alakult, azaz három százalékot tett ki, miközben havi alapon az árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Ebben szerepe van az alacsony külső inflációnak, az olajárak alakulásának, illetve az alacsony keresletnek − sorolta Regős Gábor. Októberben az infláció a szeptemberinél magasabban, 3,5 százalék körül alakulhatott. Ebben a bázishatások mellett az üzemanyagár alakulása játszott szerepet – a forint jelentős gyengülésének hatását vélhetően majd csak a későbbi hónapokban láthatjuk. Regős Gábor rámutatott, most nem a múltbeli infláció az, ami elsősorban meghatározza a monetáris politikát, sokkal fontosabb ennél az árfolyam alakulása.
Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie
Szerdán a szeptemberi ipari termelési adatok második becslését ismerhetjük meg. Az első becslésből már tudjuk, hogy az ipar teljesítménye szeptemberben sem alakult kedvezően: havi alapon ismét csökkent, ezúttal 0,7 százalékkal, miközben az éves visszaesés mértéke a nyers adatok szerint 7,2, munkanaphatástól megtisztítva pedig 5,4 százalék volt – emlékeztetett Regős Gábor. A második becslésből megtudhatjuk az egyes ágazatok teljesítményének pontos alakulását – azt már tudjuk, hogy a járműgyártás és az akkumulátorgyártás alulteljesítő volt – és a rendelésállomány alakulását.
Csütörtökön az építőipar szeptemberi adatait ismerhetjük meg. Augusztusban az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon mérséklődött, hat, illetve 2,1 százalékkal. A rendelésállomány vegyes képet mutatott: augusztus végén a rendelésállomány volumene 22,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, azonban az új rendelések volumene 19,6 százalékos visszaesést mutatott. Ez alapján szeptemberben az építőipar javíthatott – kérdés, hogy ez ténylegesen megtörtént-e.
Feszes gazdálkodás kell a hiánycélhoz
Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás október végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Szeptemberben a költségvetés helyzete kedvezően alakult: 234,2 milliárd forintos többlet halmozódott fel, ami az elmúlt 23 év második legkedvezőbb adata. Ebben már szerepe van a kormányzat egyenlegjavító intézkedéseinek – például a beruházások elhalasztásának, illetve az adók emelésének. Ezzel szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2623,5 milliárd forintos hiányt halmozott fel, ami az új hiánycél alapján a teljes pénzforgalmi deficitcél 55 százaléka. A gyenge harmadik negyedéves GDP-adatok alapján továbbra is feszes gazdálkodás kell az év egészére tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiány eléréséhez.
Az Eurostat e heti adatközlései közül a harmadik negyedéves GDP adatok csütörtökön megjelenő második becslését, illetve a szeptemberi ipari termelés szintén csütörtökön megjelenő adatait érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Az első becslés alapján az eurózóna GDP-je 0,4, míg a teljes Európai Unióé 0,3 százalékkal nőtt negyedéves alapon, miközben éves összevetésben mindkét terület 0,9 százalékot bővülést ért el – azaz a magyar gazdaság európai összevetésben ebben a negyedévben egyértelműen alulteljesítő volt. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága negyedéves alapon 0,2 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben ugyanennyivel csökkent. Az új becslésből meglátjuk, hogy változnak-e a fő számok, illetve az eddig még adatot nem közlő tagállamok teljesítménye is ismertté válik – ismertette Regős Gábor.
Az ipari termelés augusztusban kedvezően alakult Európában: havi alapon a bővülés mértéke az eurózónában 1,8, míg az Európai Unióban 1,3 százalékot tett ki. Ez éves alapon minimális, 0,1, illetve 0,2 százalékos növekedést eredményezett. Az egyes tagállamok közül a legnagyobb mértékben az ír (15,8 százalék), a dán (10,7 százalék) és a szlovén (7,2 százalék) ipar teljesítménye növekedett, míg a legnagyobb csökkenést Luxemburg (11,7 százalék), Észtország (6,0 százalék) és Magyarország (4,2 százalék) szenvedte el. Kérdés, hogy az erőteljes augusztus után hogyan folytatta az európai ipar – a magyar ipar szempontjából létfontosságú lenne a növekedés, azonban a hazai adaton ennek nyomai sem látszanak. Vélhetően azonban Európából ismét kedvezőtlen számok érkeznek majd, hiszen a német ipar az augusztusi 2,6 százalékos havi alapú bővülés után visszakorrigált egy 2,5 százalékos visszaeséssel.
Az elnökválasztás utózöngéi
Az Egyesült Államokból a héten inflációs adatok érkeznek: szerdán az infláció és a reálbérek októberi adatait, míg csütörtökön a termelői árak alakulását ismerhetjük meg. Ezek az adatok a monetáris politika alakulása szempontjából lehetnek fontosak, bár a döntéseket talán az elnökválasztás utózöngéi, illetve a munkaerőpiaci folyamatok most nagyobb mértékben meghatározzák majd. Szeptemberben az Egyesült Államokban az infláció az előző havival megegyezően 0,2 százalékot tett ki, miközben a pénzromlás éves üteme 2,5 százalékról 2,4 százalékra csökkent, ami 2021. februárja óta nem látott alacsony szint. Ugyanakkor a maginfláció ennél továbbra is magasabb – havi alapon 0,3, míg éves alapon 3,3 százalék. A korábban jellemző inflációs nyomás szemmel láthatóan már nincs jelen az amerikai gazdaságban. Az órabérek reálértéke augusztusról szeptemberre 0,2 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, ami a 0,4 százalékos nominális növekedésből és a 0,2 százalékos inflációból ered. Ez éves alapon 1,5 százalékos reálbéremelkedést jelent az előző havi 1,4 százalékos emelkedés után, ami figyelembe véve az amerikai gazdaság 3 százalék körüli növekedését, egyáltalán nem tekinthető jelentősnek. Az ipari termelői árak szeptemberben havi alapon stagnáltak az augusztusi 0,2 százalékos emelkedés után. Így a termelői árak éves alapú növekedése 1,9 százalékról 1,8 százalékra lassult. Ennél ebben az esetben is gyorsabb a maginflációs kosárban szereplő termékek drágulása: havi alapon 0,1, míg éves alapon 3,2 százalék.
