Kiderül, mennyire befolyásolta az üzemanyagok ára az inflációt

Idehaza a hét legfontosabb adata az októberi infláció, amit az üzemanyagok ára növelhetett. Szintén inflációs adatok érkeznek az Egyesült Államokból.

Illusztráció Fotó: Nógrád Megyei Hírlap/Hegedűs Márk

Az Eurostat e heti adatközlései közül a harmadik negyedéves GDP adatok csütörtökön megjelenő második becslését, illetve a szeptemberi ipari termelés szintén csütörtökön megjelenő adatait érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Az első becslés alapján az eurózóna GDP-je 0,4, míg a teljes Európai Unióé 0,3 százalékkal nőtt negyedéves alapon, miközben éves összevetésben mindkét terület 0,9 százalékot bővülést ért el – azaz a magyar gazdaság európai összevetésben ebben a negyedévben egyértelműen alulteljesítő volt. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága negyedéves alapon 0,2 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben ugyanennyivel csökkent. Az új becslésből meglátjuk, hogy változnak-e a fő számok, illetve az eddig még adatot nem közlő tagállamok teljesítménye is ismertté válik – ismertette Regős Gábor.

Az ipari termelés augusztusban kedvezően alakult Európában: havi alapon a bővülés mértéke az eurózónában 1,8, míg az Európai Unióban 1,3 százalékot tett ki. Ez éves alapon minimális, 0,1, illetve 0,2 százalékos növekedést eredményezett. Az egyes tagállamok közül a legnagyobb mértékben az ír (15,8 százalék), a dán (10,7 százalék) és a szlovén (7,2 százalék) ipar teljesítménye növekedett, míg a legnagyobb csökkenést Luxemburg (11,7 százalék), Észtország (6,0 százalék) és Magyarország (4,2 százalék) szenvedte el. Kérdés, hogy az erőteljes augusztus után hogyan folytatta az európai ipar – a magyar ipar szempontjából létfontosságú lenne a növekedés, azonban a hazai adaton ennek nyomai sem látszanak. Vélhetően azonban Európából ismét kedvezőtlen számok érkeznek majd, hiszen a német ipar az augusztusi 2,6 százalékos havi alapú bővülés után visszakorrigált egy 2,5 százalékos visszaeséssel.

Az elnökválasztás utózöngéi

Az Egyesült Államokból a héten inflációs adatok érkeznek: szerdán az infláció és a reálbérek októberi adatait, míg csütörtökön a termelői árak alakulását ismerhetjük meg. Ezek az adatok a monetáris politika alakulása szempontjából lehetnek fontosak, bár a döntéseket talán az elnökválasztás utózöngéi, illetve a munkaerőpiaci folyamatok most nagyobb mértékben meghatározzák majd. Szeptemberben az Egyesült Államokban az infláció az előző havival megegyezően 0,2 százalékot tett ki, miközben a pénzromlás éves üteme 2,5 százalékról 2,4 százalékra csökkent, ami 2021. februárja óta nem látott alacsony szint. Ugyanakkor a maginfláció ennél továbbra is magasabb – havi alapon 0,3, míg éves alapon 3,3 százalék. A korábban jellemző inflációs nyomás szemmel láthatóan már nincs jelen az amerikai gazdaságban. Az órabérek reálértéke augusztusról szeptemberre 0,2 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, ami a 0,4 százalékos nominális növekedésből és a 0,2 százalékos inflációból ered. Ez éves alapon 1,5 százalékos reálbéremelkedést jelent az előző havi 1,4 százalékos emelkedés után, ami figyelembe véve az amerikai gazdaság 3 százalék körüli növekedését, egyáltalán nem tekinthető jelentősnek. Az ipari termelői árak szeptemberben havi alapon stagnáltak az augusztusi 0,2 százalékos emelkedés után. Így a termelői árak éves alapú növekedése 1,9 százalékról 1,8 százalékra lassult. Ennél ebben az esetben is gyorsabb a maginflációs kosárban szereplő termékek drágulása: havi alapon 0,1, míg éves alapon 3,2 százalék.