Üzbegisztán, ez a Magyarországnál ötször nagyobb, mintegy 37 millió lakosú ország a globális uránpiac stratégiai jelentőségű országa, hiszen a világon az ötödik helyen áll a kitermelt uránérc mennyiségét tekintve. A közép-ázsiai ország energiaigénye megugrott, 2023-ban a villamosenergia-felhasználása 79 TWh (terawattóra) volt, amelynek döntő részét, 83 százalékát a földgáz és kilenc százalékát a szén biztosította. Ez az igény 2026-ra már 107 TWh-ra növekedhet, 2030-ra pedig megduplázódhat. Közben a földgázkészletek kimerülőben vannak, és az ország elkötelezett a klímavédelmi célok teljesítése iránt is – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy Üzbegisztán is atomerőművek létesítése mellett döntött.
Mindennek van magyar vonatkozása is, hiszen Üzbegisztán Magyarországhoz hasonlóan olyan finanszírozási megoldást választott a projekt megvalósítása érdekében, amely révén az új atomerőmű százszázalékos állami tulajdonban maradhat. Illetve az üzbég projekt is nemzetközi lesz, hiszen az orosz technológiával megvalósuló nukleáris szigeten kívül több berendezést – versenyképes ajánlat esetén – külföldi, akár magyar cégek szállíthatnak. Korábban szóba került például a Heller–Forgó légkondenzációs hűtőberendezés alkalmazásának lehetősége is. Ez magyar mérnöki találmányként víztakarékos hűtési megoldást jelenthet, ami fontos szempont Üzbegisztánban, különösen egy olyan országban, amelyet az elsivatagosodás fenyeget – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.
Hat, összesen 330 MW (megawatt) teljesítményű orosz szárazföldi kis moduláris egység épül Taskenttől mintegy 200 kilométerre dél-nyugatra, a Tuzkon tó partján.
A szakértő hozzátette, emellett az ország a drasztikus áramigény-növekedés miatt nem mondott le az eredetileg tervezett, a két új paksi blokkhoz hasonló 3+ generációs, VVER–1200 típusú egységek megépítéséről sem. Ezek a későbbiekben valósulhatnak meg. Az üzbég–orosz megállapodás történelmi jelentőségű, hiszen Üzbegisztán az első olyan ország, amely az orosz, odahaza már kipróbált SMR-technológiának bizalmat szavazott. Oroszországban a kis moduláris reaktorok már bizonyították a biztonságos voltukat és a hatékonyságukat az orosz atomjégtörő hajókon, illetve a világ első úszó atomerőművén is. Az oroszországi jakutföldi Uszty-Janszki járásban már épül a világ első szárazföldi SMR-alapú atomerőműve, amelynek „szíve” az orosz atomjégtörőkön jól bevált 3+ generációs, RITM–200N típusú reaktor lesz. Megvan tehát a referencia, a szakértő korábbi szavai szerint pedig
Oroszország csak olyan technológiát exportál, ami belföldön már bizonyított.
Jelenleg az üzbég hat kis moduláris egység megépítését célzó projekt a megvalósítás aktív szakaszában van. Az engedélyeztetést megelőző előzetes tervezési munkák zajlanak és a helyszínen megkezdődtek az előkészítési munkálatok.
Mindez pedig Magyarország szempontjából azért érdekes, mert középtávon a növekvő villamosenergia-igények kiszolgálása érdekében
szükség lesz egy újabb atomerőmű építésére, amely kis moduláris egységekkel is üzemelhet.
Ma már a piacon elérhető olyan SMR-technológia, amelynek teljesítménye széles skálán szabályozható, így kiválóan alkalmas lehet rendszerszabályozási célokra is. (Erre jelenleg gázerőműveket használnak.)
Egy jövőbeli pozitív magyar kormányzati döntés esetén – a Paks II. atomerőműhöz hasonlóan – az új atomerőmű esetében olyan technológiai szállító kiválasztása célszerű, amely az adott technológiával kapcsolatban szakmailag meggyőző fejlesztési, gyártási, karbantartási, építési és üzemeltetési tapasztalattal, valamint nemzetközileg is elismert referenciákkal rendelkezik. Az esetleges bővítés terén pedig Üzbegisztán jó referencia lehet – értékelt Hárfás Zsolt.
