Kevesebb lakás befektetésre és több otthon lakhatásra – ez volt a barcelonai tüntetők egyik jelmondata, akik a lakhatási válsághoz vezető magas lakásbérleti díjak ellen tiltakozva vonultak utcára a spanyol nagyvárosban, de a fővárosban, Madridban is lezajlott már hasonló nagyszabású tüntetés az Euronews emlékeztetője szerint. Magyarországon a kormány a lakbértámogatási rendszerrel is segíteni kíván a helyzeten – írta a Világgazdaság. A spanyol bérlők közel negyven százaléka átlagosan jövedelmének negyven százalékát költi bérleti díjakra és közüzemi díjakra, azaz rezsire a Bank of Spain jelentése szerint. Ez jóval magasabb, mint az Európai Unió 27 százalékos átlaga.
Az állami szintű lakbérszabályozás Spanyolországban szinte lehetetlen, ott az összes rendelkezésre álló lakás kevesebb mint két százaléka állami bérlakás. Franciaországban ez az arány 14 százalék, Nagy-Britanniában 16 százalék, Hollandiában pedig 34 százalék, az OECD-átlag hét százalék.
Az egyre szélesebb körű lakhatási, illetve lakbérproblémák több forrásból táplálkoznak: az egyik a mindenhol jól jövedelmező rövid távú szálláskiadás kínálatcsökkentő és áremelő hatása a hosszú távú bérleti piacon, a másik az ingatlanár-robbanás, amely emelkedő bérleti díjakat és lakbérinflációt okoz. Az Airbnb-szabályozás mindezek miatt került terítékre gyakorlatilag mindegyik turisztikai célpontnak számító nagyvárosban, és a lakhatási válság kezelésének kérdése is uniós szintűvé vált, a lehetséges eszközök között szerepel a lakbérszabályozás, illetve a rövid távú szálláskiadás időbeli és kínálati korlátozása. Barcelonában 2028-ig tízezer Airbnb-engedély visszavonását tervezik.
Az albérletárak Magyarországon is szárnyalnak, 2015-höz képest országosan és nominálisan több mint 111 százalékkal, Budapesten pedig 102 százalékkal drágult a lakásbérlet, ergo mindkét mutató az elmúlt tíz évben több mint duplájára emelkedett az Ingatlan.com szakértőjének adatai szerint.
Reálértéken országosan több mint 28, míg a fővárosban 22 százalékos áremelkedés jelentkezett inflációs hatással korrigálva a kiadó lakások piacán. Időközben sokan kiárazódtak az ingatlanpiacról vevőként, a bérlők egy része sem tud vagy akar többet fizetni az albérletért, ezért más megoldást keres. Az idei első tíz hónapban az albérletpiaci kereslet 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami már igencsak beszédes.
Ekkor lépett a kormány, a lakhatási nehézségek megoldására a jövő évi költségvetésben a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterven keresztül is választ kíván adni. Ennek egyik eszköze a lakhatási támogatás jelentős kibővítése.
Az új támogatás feltételei és keretrendszere a Kormány.hu oldalon is olvasható. A munkáltatók 2025. január elsejétől lakhatási támogatást adhatnak: a 35 év alatti, fiatal dolgozóiknak havi 150 ezer, éves szinten maximum 1,8 millió forintig lakáscélú hitel törlesztésére, illetve a lakbér kifizetésére. Rendkívül kedvező, 28 százaléknyi adózású a juttatás: a Szép-kártyához hasonlóan ugyanis csak a 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie a munkáltatónak.
Az évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási keret továbbra is igénybe vehető, és ezen felül jár ez a külön a fiataloknak szóló havi 150 ezres lakhatási támogatás.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
