Brüsszel igenis megfosztaná idős honfitársainkat a plusz havi juttatástól, nem véletlenül szerepel így a nemzeti konzultációban – hívta fel a figyelmet a Metropol.
A lap emlékeztet: az Európai Bizottság által megbízott OECD korábban többször is azt javasolta a magyar kormánynak, hogy szüntesse meg a 13. havi juttatást.
Az Európai Bizottság a jelentései és ajánlásai során gyakran hivatkozik az OECD-re és az általuk elkészített anyagokra. Az OECD közölte:
- szükséges a nyugdíjkorhatár emelése,
- a Nők40 program szigorítása,
- a 13. havi nyugdíj korlátozása,
- az előre hozott, csökkentett nyugdíj visszavezetése.
Felháborodtak a nyugdíjasok
A portál megkérdezte az időseket arról, hogy mit szólnak Brüsszel tervéhez. Sok esetben nyomdafestéket nem tűrő válaszokat kaptak.
Mi köze Brüsszelnek a mi nyugdíjunkhoz?
– kérdezte az egyik hölgy, ám nem mindenki volt ilyen béketűrő.
Menjenek a francba!… Elmennek oda, ahová én gondolom!…
– kapták sorra a dühösebbnél dühösebb válaszokat.
Egy idősebb asszony pedig azt tanácsolta a brüsszeli bürokratáknak, hogy idősödjenek meg ők is, és tapasztalják meg, hogy milyen az, amikor nincs.
Van fedezet a nyugdíjra
A Világgazdaság cikke emlékeztetett arra, hogy december 20-án tartja az Országgyűlés a zárószavazást a 2025-ös költségvetésről. A büdzsé fedezetet biztosít a 13. havi nyugdíj kifizetésére is.
Azaz a brüsszeli nyomás ellenére
a kormány nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben, elkötelezett a nyugdíjak értékállóságának megőrzése és a 13. havi nyugdíj kifizetése mellett.
A kormány elköteleződését bizonyítja, hogy a jövő évi költségvetés a 13. havi nyugdíjra és ellátásra összesen 535 milliárd forintot irányoz elő.
Az Orbán-kormány 2021-től állította vissza a 13. havi nyugdíjat. A döntés eredetileg fokozatos visszaépítésről szólt, 2022-ben azonban a tervezett kétheti juttatás helyett a teljes havi összegű 13. havi nyugdíjat kapták meg a jogosultak. Azok is megkapták ezt a juttatást 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni.
Ahogy 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben, 2025 februárjában is mintegy két és fél millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
Bábkormányt akar Brüsszel
Deák Dániel korábbi elemzésében rávilágított, a brüsszeli bürokráciának világosak a céljai: megdönteni a patrióta magyar kormányt és Magyar Péteréket ültetni a helyére. Miután a 2022-es projekt nem jött össze, és csúfos bukás lett a vége, a globalista érdekkörök nem nyugodtak bele, tovább keresték azokat a szereplőket, akik szóba kerülhetnek új reménységként. Miután kipróbálták a külön indulást, az összefogást és a külső szereplőt a pártokkal együttműködve, most itt az újabb próbálkozás: az eddigi pártokat és politikusokat a háttérbe tolják, és egy új arccal és új párttal vágnak neki a 2026-os parlamenti választásnak.
Ez lenne Magyar Péter és a Tisza Párt.
Az elemző emlékeztetett: a 2010 utáni gazdaságpolitika alapjait is egy nemzeti konzultáció fektette le, annak részeként döntöttek például arról is a magyarok, hogy bevonják a multinacionális vállalatokat a közteherviselésbe. Az elmúlt egy évtized gazdaságpolitikája az akkor lefektetett pilléreken áll, és a most induló nemzeti konzultáció ugyanezt a funkciót látja el. A családok támogatása, a munkáshitel, a lakhatási támogatások bővítése mind-mind olyan intézkedések, amelyek egy polgári kormányzás elkerülhetetlen elemei a szakértő szerint.
– Így a most lefektetett pillérek azon túl, hogy gazdaságpolitikai lépések, új lendületet adhatnak a nemzeti oldalnak: ismét vannak kitűzött célok, amelyekért együtt, közösen tudunk dolgozni és küzdeni. Ha pedig sikeresen elérjük ezeket a céljainkat, egész Magyarország gyarapodik és sikereket ér el – vélekedett.
