Megkezdődött a jövő évi költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. Az új gazdaságpolitika költségvetése a háború lezárásával és békével számol. Ezért a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni. Jövőre a Demján Sándor-program keretében soha nem látott eszközökkel tudja az állam segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat. A 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását.
– A jövő évi büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése, ami a tartós konjunktúra alapjait teszi le – mondta Varga Mihály az Országgyűlésben. A pénzügyminiszter jelezte: a tervezést beárnyékolja a háború, illetve a világban zajló átrendeződés. Azért várták meg az őszt a költségvetés benyújtásával, mert nem mindegy, hogy milyen körülmények között tárgyalnak róla.
– Reményeink szerint két hónap múlva új békepárti szövetségest kap a magyar kormány, és dominánssá válik a béke felé irányuló folyamat – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy gazdasági hidegháború szele csapja meg a világgazdaságot. Míg az idei büdzsé a védelem költségvetése volt, addig a jövő évi az új gazdaságpolitikáé, ami a tartós konjunktúra alapjait teszi le.
A költségvetés három pillérre épül, ez a lakhatás, a béremelés és a vállalkozások támogatása. Varga Mihály felsorolta a fő célokat:
- a magyar gazdaság visszatérjen a növekedési pályára,
- megalapozzák a jövedelmek reálértéken való növekedését,
- kiemelten kezelik Magyarország biztonságát (a védelmi kiadások a GDP kettő százalékát teszik ki),
- fenntartják a rezsicsökkentést,
- megvédik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését.
Lendületesebb növekedéssel számol a költségvetés
Varga Mihály szólt arról is, hogy a magas kamatkörnyezet és a háború visszafogta a növekedést, de a tavalyi év második felétől már javuló tendenciák figyelhetők meg. Az inflációt sikerült leszorítani, ami októberben 3,2 százalék volt. A bérek két számjegyű mértékben növekednek, reálkeresetek a statisztikai hivatal legutóbbi közlése szerint kilenc százalékkal emelkedtek. A harmadik terület a munkaerőpiac, amely a kihívások ellenére is erős maradt, ebben szerinte a kormányzati intézkedések is szerepet játszottak. Mindezek mellett jelentősen javult a folyó fizetési mérleg egyenlege, amely többletes már.
– A magyar gazdaság újra növekedési pályára fog állni, ezzel a járvány előtti szintet közel öt százalékkal haladhatja meg – mondta a miniszter. Ehhez hozzátette: a vártnál lassabb növekedés a német gazdaság gyengélkedésére vezethető vissza. Jövőre azonban már dinamikus növekedést jósolnak a hitelminősítők, ezekre alapozza a kormány a várakozását, ami 3,4 százalékkal számol.
Történelmi bérmegállapodás
Varga Mihály jelezte, hogy tovább csökkentik a költségvetési hiányt és az államadósságot. A büdzsé hiánya idén 4,5 százalék lesz, míg jövőre 3,7 százalék, majd 2026-ban 2,9 százalék. Ez biztosítja a költségvetés finanszírozását, ugyanakkor biztosítja a kormányzati feladatok hátterét. Hangsúlyozta, hogy a növekedés fontos eleme a hároméves bérmegállapodás. Csak úgy lehet emelni a béreket, ha arról a munkaadó és a szakszervezetek megállapodnak, ezt az elvet követik már több mint tíz éve.
A bérmegállapodás szerinte történelmi, három év alatt közel negyven százalékkal emelkedik a minimálbér.
Ahhoz, hogy ennek meglegyen a fedezete, elindították a Demjén Sándor-programot, ezért lesz 3,5 százalékos beruházási hitel, digitalizációt segítő fejlesztés, valamint tőkejuttatás. Azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek részt vesznek a programban, növelni tudják a méretüket. A fiatalok lakáshoz jutását is könnyítik, így adókedvezményt adnak a fiataloknak, ami 150 ezer forintos támogatást jelent majd.
Folyamatban van egy új kollégiumépítési program is, emellett bevezetik a munkáshitelt, fennmarad az ötszázalékos kedvezményes áfa új lakások építése esetén, az ötezer fő alatti településeken pedig újraindul a lakásfelújítási támogatása, sorolta a kormány intézkedéseit.
Jelentős számban indulnak beruházások
A pénzügyminiszter elmondta, hogy háromszáz új beruházás indul nyolcezermilliárd forint értékben. A jövőre eső rész 481 milliárd forintot jelent. A többi között jut pénz
- a 4-es számú főút négysávosítására,
- az Óbudai Egyetem új campusának felépítésére,
- a mohácsi nemzeti emlékhelyre,
- valamint Hajdúhátság és Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztésére.
Jövőre több beruházás is lezárul. Az induló és befejeződő beruházások összköltségvetése 1200 milliárd.
Kiemelt terület marad a családok támogatása
Jövőre minden terület több pénzből gazdálkodhat, mint idén. Varga Mihály kiemelte a családtámogatásokat, amelyekre 2010-hez képest négyszer többet fordítanak. Jövőre a babaváró támogatás kerete eléri a 250 milliárdot, tovább növelik a gyermekétkeztetésre fordított összeget. Teljes körűvé vált eközben a tankönyvellátás, melynek fedezete 19 milliárd forint.
A családokat érintő adókedvezmény meghaladja a 440 milliárd forint, amely az elmúlt évek segítségével együtt 2025 végégig mintegy 4400 milliárd forintot hagy magyar családoknál.
A kormány 215 milliárdot fordít a 25 év alattiak szja-támogatására, emellett a jövő év kiemelt intézkedése a családi adókedvezmény megduplázása, ennek első szakasza júniusban, majd a második 2026 januárjában valósul meg.
Megőrzi a költségvetés a nyugdíjak értékét
A pénzügyminiszter szerint teljesül az a kormányzati vállalás is, hogy a nyugdíjak értékét megőrizte, ez becsületbeli ügy is. A jövő évi költségvetés ezért garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, de megőrzik a Nők 40 programot is. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára fenntartják a járulékmentességet.
Az egészségügyre rátérve, elmondta, hogy 330 milliárddal növelik a forrásokat jövőre, 2500 milliárddal többet szánnak rá, mint 2010-ben, reálértéken pedig megduplázták a forrásokat.
Rendelkezésre áll az ügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges fedezet is, a gyógyszertámogatásokra fordítható összegek szintén jelenősen emelkednek. Törvényjavaslat emellett biztosítja a forrásokat az oltóanyagok beszerzéséhez és népegészségügyi feladatokra.
Az oktatásra fordított források 450 milliárddal nőnek 2025-ben, reálértéken már több mint nyolcvan százalékkal emelkednek a források.
