Aki követte a múlt heti vitát az Európai Parlamentben, az láthatta, hogy a brüsszeli bürokráciának világosak a céljai: megdönteni a patrióta magyar kormányt, és Magyar Péteréket ültetni a helyére. Manfred Weber ki is mondta, hogy szerinte Magyar Péter a jövő, aki lelkesen tapsolt Ursula von der Leyennek is, amikor az a háború folytatását propagálta a beszédében. De mégis mit lehet ez ellen tenni, és mi az oka ennek a látványos fellépésnek a brüsszeli bürokrácia részéről? Nézzük!
Az önmagában nem meglepő a magyar választóknak, hogy kívülről akarnak beavatkozni a magyar belpolitikába, és külföldön akarják megmondani, hogy ki kormányozza Magyarországot.
Még friss emlék a 2022-es parlamenti választás, amelyen külföldről támogatták négymilliárd forinttal a balliberális oldalt. Először Karácsony Gergelyt – amíg ő volt a kiszemelt –, majd később Márki-Zay Pétert.
Akkor is egyértelmű volt a cél: olyan politikusokat akartak az ország élén látni, akik nem mennek szembe a globalista fősodor álláspontjával, támogatják a háborút, a migrációt és minden egyéb olyan lépést, amiről Brüsszelben vagy Washingtonban döntenek.
Miután a 2022-es projekt nem jött össze, és csúfos bukás lett a vége, a globalista érdekkörök nem nyugodtak bele, tovább keresték azokat a szereplőket, akik szóba kerülhetnek új reménységként. Miután kipróbálták a külön indulást, az összefogást és a külső szereplőt a pártokkal együttműködve, most itt az újabb próbálkozás: az eddigi pártokat és politikusokat a háttérbe tolják, és egy új arccal és új párttal vágnak neki a 2026-os parlamenti választásnak. Ez lenne Magyar Péter és a Tisza Párt.
Ha jobban megfigyeljük, ő valójában Márki-Zay Péter újragondolása, továbbfejlesztése. Már Márki-Zay is jobboldalinak mondta magát, és kívülről jött szereplőként adták el, ugyanakkor még együttműködött a régi pártokkal. Magyar Péter esetében ezt elhagyták, de minden más maradt, még a vasárnap esti élő bejelentkezések is a Facebookon, ami Márki-Zay Péternél is sok emlékezetes mondatot eredményezett. Magyar Péter most például ebben a vasárnap esti szeánszában árulta el, hogy lemondana egy kis nemzeti szuverenitásról cserébe az uniós forrásokért. És még hol a vége…
Magyar Péter esetében még egy fontos dolgon változtattak. Látványosan használják a nemzeti színeket, ezzel is leplezve, hogy itt egy újabb globalista projektről van szó. Még az árcímke is rajta volt Magyar Péter friss zászlóján az első tüntetésénél a Kossuth téren, de már ekkor látszódott, hogy ez egy tudatos taktika lesz a részükről. Az MTVA székháza előtt tartott demonstráción már a forradalmi lyukas lobogó volt a szimbólum, és ott is láthatóan az volt a cél, hogy még csak véletlenül se jusson eszébe senkinek, hogy ez nem egy patrióta társulat.
A múlt heti vita az Európai Parlamentben azonban tiszta vizet öntött a pohárba: Magyar Péter és a Tisza Párt valójában csak egy nemzeti színű köntösbe bújtatott globalista próbálkozás. Egy valódi patrióta ugyanis nem szövetkezik azzal a Manfred Weberrel, aki amikor a hetes cikkely szerinti eljárásról szavaztak, úgy fogalmazott: „Magyarország ellen szavaztam. Nem a Fidesz, nem Orbán Viktor, hanem az egész ország ellen!” De aki komolyan veszi a nemzeti elköteleződését, az Ursula von der Leyennek sem tapsikol, miközben az Európai Bizottság elnöke Magyarországot támadja lépten-nyomon, támogatja a hazánknak is rengeteget ártó háborút, illetve a bevándorlás kapcsán is a magyar emberek többségének akaratával megy szembe. Manfred Weber nem is tudta türtőztetni magát, és felszólalásában világosan kimondta, hogy szerinte Magyar Péter a jövő. De azóta a hivatalos oldalán az Európai Néppárt megismételte az üzenetet, azt írták, hogy Orbán Viktor ideje lejárt.
Itt érdemes megállni egy gondolatra.
Schiffer András ugyanis ezzel kapcsolatosan ezt írta a Facebookon: „Herr Weber a 80. évforduló alkalmából távozásra szólította fel a magyar vezetőt. Szerencsére a fiát még nem tekerték szőnyegbe.” Az egykori LMP-s parlamenti képviselő ezzel arra célzott, hogy minimum rossz akusztikája van annak, hogy nyolcvan évvel a német megszállás után ismét egy német akarja megmondani, hogy ki legyen Magyarország kormányfője. Nyolcvan éve, 1944-ben ugyanis Németország megszállta Magyarországot, és egy bábkormányt állítottak hazánk élére. Hitler pedig Edmund Veesenmayert a Harmadik Birodalom nagykövetévé és teljhatalmú magyarországi megbízottjává nevezte ki, lényegében ő irányította Magyarországot.
A következmények katasztrofálisak lettek.
Világossá kell tenni, hogy se Németországból, se Brüsszelből nem szabhatják meg, hogy ki kormányozza Magyarországot. Erről kizárólag a magyarok dönthetnek, itt, Magyarországon.
De hogy miért olyan fontos a brüsszelitáknak a szuverenista magyar kormány leváltása? Teljesen világos, hogy Magyarország az elmúlt években a patrióta politikai erők mintaországa lett, egyre többen követik hazánk álláspontját a fő kérdésekben, legutóbb már Ausztriában is Orbán Viktor szövetségese nyerte meg a választást. Értelemszerűen ez riasztó a globalista politikai köröknek, a „problémát” csírájában akarják elfojtani, a patrióták mintaországában, Magyarországon akarnak politikai változást elérni. Ezért álltak be korábban Karácsony Gergely mögé, ezért támogatták 2022-ben Márki-Zay Pétert és ezért kampányolnak most teljes mellszélességgel Magyar Péternek. Egy dolgot azonban mindig elfelejtenek: a magyarok sosem szerették, ha külföldről akarják megmondani nekik, hogy merre van az előre. Ez soha nem tetszett a magyaroknak az elmúlt ezer évben sem, és ez a jövőben is így lesz!
A múlt heti EP-vitának ebből a szempontból még örülhetünk is. Sokakat ugyanis megtéveszthettek a nemzeti lobogók Magyar Péter rendezvényein, de most láthatták, hogy az csak a kirakat, a tartalom ugyanaz a globalista szöveg, mint amit már láttunk oly sok alkalommal.
Orbán Viktor a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén egyértelművé tette, hogy felkészült a mostani küzdelemre, és győzni fog. Ehhez a külpolitikát egy kicsit háttérbe tolta, és látványosan a belpolitikával, azon belül is a gazdaságpolitikával kezdett el erőteljesen foglalkozni. Ennek részeként egy új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek a neve a semleges magyar gazdaságpolitika.
Ez az új gazdaságpolitikai elképzelés ahhoz hasonlítható, mint amikor 2010-ben a nemzeti oldal átvette a kormányzást. Akkor is egy alapjaiban megváltozott globális környezet volt, amihez hozzá kellett igazítani a hazai gazdaságpolitikát.
Most is ez a helyzet: a 2020-as koronavírus-járvány és a 2022-ben kirobbant háború alapjaiban változtatta meg a világot körülöttünk. Ehhez a megváltozott környezethez új gazdaságpolitika is kell.
A 2010 utáni gazdaságpolitika alapjait is egy nemzeti konzultáció fektette le, annak részeként döntöttek például arról is a magyarok, hogy bevonják a multinacionális vállalatokat a közteherviselésbe. Az elmúlt egy évtized gazdaságpolitikája az akkor lefektetett pilléreken áll, és a most induló nemzeti konzultáció ugyanezt a funkciót látja el. A családok támogatása, a munkáshitel, a lakhatási támogatások bővítése mind-mind olyan intézkedések, amelyek egy polgári kormányzás elkerülhetetlen elemei. Így a most lefektetett pillérek azontúl, hogy gazdaságpolitikai lépések, új lendületet adhatnak a nemzeti oldalnak: ismét vannak kitűzött célok, amelyekért együtt, közösen tudunk dolgozni és küzdeni. Ha pedig sikeresen elérjük ezeket a céljainkat, egész Magyarország gyarapodik, és sikereket ér el.
