Lantos Csaba: A geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat

A hazai áramtárolás támogatása hamarosan több mint 300 milliárd forintra nőhet, nagy tárolókat adhatnak át idén, előretör a geotermia, két távhőpályázatot írnak ki.

Forrás: Vémi Zoltán

Forrás: Világgazdaság

Lantos Csaba az áram áráról is beszélt a lapnak. Mint mondta, a múlt évben 306 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon, amely háromszoros növekedés az előző évihez képest úgy, hogy már tavalyelőtt is többször akadt erre példa, mint a megelőző tíz évben összesen. A 2023. júliusi -500 eurós örökrekordot nem múltuk felül, a tavalyi csúcsérték még májusból megawattóránként -150 euró, de ez is elképesztő adat – véli.

„A negatív ár úgy válik hétköznapi jelenséggé, hogy sokszor akár csak néhány órával később már rendkívüli magasságokba tudnak felfutni a piaci árak. Életbevágóan fontos, hogy a termelési csúcsidőszakokban előállított tiszta áramot legalább aznap estére félre lehessen tenni. A kormány ezért cselekszik egyszerre a zöldenergia termeléséért és tárolásáért” – jelezte, beszámolva arról, hogy 

 a jelenleg futó pályázatokban 260 milliárd forinttal segítik ebben a családokat és vállalkozásokat, de már látható az is, hogyan lehet ebből hamarosan több mint 300 milliárd.

Geotermia, a hazai zöldgazdaság húzóágazata

A miniszter beszélt a földhő nagyobb arányú hasznosításáról is. Megjegyezte: 2010 után négyszeresére növeltük a geotermikus hőenergia kitermelését, a földhő közvetlen hasznosításában huzamos ideje az első ötbe tartozunk az európai országok közül. Jelezte: a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyeréséért alkották meg tavaly a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Az alapvető szándék, hogy egy-két éven belül az ötödével, 2030-ra pedig a duplájára emeljék az energetikai felhasználást. A tervezett előrehaladás révén a következő tíz évben összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnánk ki e tiszta energiaforrással.

Minden esély megvan rá, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon. Ezért már most is sokat tett a kormány: két kiírásban összesen tízmilliárd forintot fordít a fúrási tevékenység pénzügyi kockázatainak mérséklésére és a meglévő termálkutak korszerűsítésére. 

A Modernizációs Alap forrásaiból két távhőpályázatot tervezünk, ezek egyike a szektor zöld technológiára átállását bátoríthatja ötvenmilliárd forinttal.

Stabil az olaj- és gázellátás

Lantos Csaba beszélt arról is, hogy geopolitikai szempontból mennyire látja stabilnak Magyarország olaj- és gázellátását idén. Mielőbbi tűzszünetre és békére van szükség, de egy felelős kormánynak a rossz forgatókönyvekre is készülnie kell – jegyezte meg. „A fosszilis szállítmányok zöme már déli irányból jut el Magyarországra, magas töltöttségi szintű gáztárolókkal futottunk neki a fűtési szezonnak. Fokozzuk a belföldi kitermelést is, januárban öt év szünet után indítunk újra szénhidrogén koncessziós pályázatokat nyolc területre” – jelezte.

Az energiaügyi miniszter szólt a rezsicsökkentésről, amely szerinte bevált, egy nemzetközi kutatás szerint a magyar emberek tartanak messze a legkevésbé attól, hogy fűtési nehézségeik lehetnek. Az uniós átlagos aránynak a hazai hét százalék mindössze a harmada. „Minden támadással szemben az a legfontosabb érvünk, hogy a magyar családok Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz és földgázhoz is. A most működő rendszeren januártól sem változtattunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, a költségvetésben a lakossági rezsivédelmi alap 2025-ben az Energiaügyi Minisztérium fejezetében szerepel a tavalyival közel megegyező, 880 milliárd forintos kerettel.

A teljes interjú a Világgazdaság honlapján olvasható.