A hazai áramtárolás lemaradt az időjárásfüggő áramtermelés mögött – mondta a Világgazdaságnak Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akit egyebek mellett a hazai zöldátállással járó feladatokról, a geopolitikai helyzet miatt az energiabiztonságról, a lakosság oldaláról pedig a rezsicsökkentés időszerű kérdéseiről is kérdezett a lap.
Lantos Csaba: 7,5 gigawatt felett jár már a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye
Novemberben elértük a 4 gigawattnyi napelem-kapacitást. A 4 gigawatt csak az ipari naperőművek összkapacitása volt, ami év végére 4,1 gigawatt közelébe nőtt. A saját célra termelőkből és háztartási méretűekből további közel 3,5 gigawattnyi működik Magyarországon. Mindent egybevetve 7,5 gigawatt felett jár már a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye – fogalmazott Lantos Csaba, aki szerint a felfutás lendülete jócskán felülmúl minden előzetes várakozást. A korábbi stratégiai célszám ugyanis még azt jelezte: 2030-ra jutunk 6 gigawattig.
Ezt hat évvel korábban elértük, negyedével már túl is haladtuk. A harmadik egymás utáni évben hoztunk össze közösen legalább 1,2 gigawattnyi gyarapodást.
tette hozzá, örömteli fejleménynek nevezve, hogy a megújulók már tavalyelőtt a hazai áramfogyasztás több mint ötödét adták.
Az energiaügyi miniszter szerint a további előrelépésben vagyunk érdekeltek, ezért célozzuk meg 2030-ra a harmincszázalékos részarányt. De kétségkívül kapaszkodnunk kell, hogy a villamosenergia-rendszer képes legyen kezelni ezt a példátlanul gyors bővülést. Az időjárásfüggők teljesítményingadozásához
- hálózati korszerűsítésekkel,
- tárolói kapacitásbővítéssel,
- akár a felhasználók tudatosabb fogyasztásra ösztönzésével is
alkalmazkodnunk kell.
Már tizenkét naperőművel számolhatunk 2030-ra
Lantos Csaba emlékeztetett arra, hogy 2024-ben tömegesen épültek kormányzati támogatással új alállomások, felpörögtek a távvezetéki fejlesztések, 2030-ra pedig már 12 gigawattnyi naperőművel kalkulálnak. Hozzátette: a teljesítmény zökkenőmentes rendszerbe kapcsolásához további hálózati beruházásokra van szükség: megbízható alaperőművekkel, jól skálázható kiegyensúlyozó termelőkapacitásokkal is meg kell támogatni az átmenetet, amelyhez szükséges a karbonmentes atomenergia mellett a rugalmasan szabályozható, modern gázerőművek is.
Forrás: Világgazdaság
Lantos Csaba az áram áráról is beszélt a lapnak. Mint mondta, a múlt évben 306 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon, amely háromszoros növekedés az előző évihez képest úgy, hogy már tavalyelőtt is többször akadt erre példa, mint a megelőző tíz évben összesen. A 2023. júliusi -500 eurós örökrekordot nem múltuk felül, a tavalyi csúcsérték még májusból megawattóránként -150 euró, de ez is elképesztő adat – véli.
„A negatív ár úgy válik hétköznapi jelenséggé, hogy sokszor akár csak néhány órával később már rendkívüli magasságokba tudnak felfutni a piaci árak. Életbevágóan fontos, hogy a termelési csúcsidőszakokban előállított tiszta áramot legalább aznap estére félre lehessen tenni. A kormány ezért cselekszik egyszerre a zöldenergia termeléséért és tárolásáért” – jelezte, beszámolva arról, hogy
a jelenleg futó pályázatokban 260 milliárd forinttal segítik ebben a családokat és vállalkozásokat, de már látható az is, hogyan lehet ebből hamarosan több mint 300 milliárd.
Geotermia, a hazai zöldgazdaság húzóágazata
A miniszter beszélt a földhő nagyobb arányú hasznosításáról is. Megjegyezte: 2010 után négyszeresére növeltük a geotermikus hőenergia kitermelését, a földhő közvetlen hasznosításában huzamos ideje az első ötbe tartozunk az európai országok közül. Jelezte: a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyeréséért alkották meg tavaly a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Az alapvető szándék, hogy egy-két éven belül az ötödével, 2030-ra pedig a duplájára emeljék az energetikai felhasználást. A tervezett előrehaladás révén a következő tíz évben összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnánk ki e tiszta energiaforrással.
Minden esély megvan rá, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon. Ezért már most is sokat tett a kormány: két kiírásban összesen tízmilliárd forintot fordít a fúrási tevékenység pénzügyi kockázatainak mérséklésére és a meglévő termálkutak korszerűsítésére.
A Modernizációs Alap forrásaiból két távhőpályázatot tervezünk, ezek egyike a szektor zöld technológiára átállását bátoríthatja ötvenmilliárd forinttal.
Stabil az olaj- és gázellátás
Lantos Csaba beszélt arról is, hogy geopolitikai szempontból mennyire látja stabilnak Magyarország olaj- és gázellátását idén. Mielőbbi tűzszünetre és békére van szükség, de egy felelős kormánynak a rossz forgatókönyvekre is készülnie kell – jegyezte meg. „A fosszilis szállítmányok zöme már déli irányból jut el Magyarországra, magas töltöttségi szintű gáztárolókkal futottunk neki a fűtési szezonnak. Fokozzuk a belföldi kitermelést is, januárban öt év szünet után indítunk újra szénhidrogén koncessziós pályázatokat nyolc területre” – jelezte.
Az energiaügyi miniszter szólt a rezsicsökkentésről, amely szerinte bevált, egy nemzetközi kutatás szerint a magyar emberek tartanak messze a legkevésbé attól, hogy fűtési nehézségeik lehetnek. Az uniós átlagos aránynak a hazai hét százalék mindössze a harmada. „Minden támadással szemben az a legfontosabb érvünk, hogy a magyar családok Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz és földgázhoz is. A most működő rendszeren januártól sem változtattunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, a költségvetésben a lakossági rezsivédelmi alap 2025-ben az Energiaügyi Minisztérium fejezetében szerepel a tavalyival közel megegyező, 880 milliárd forintos kerettel.
A teljes interjú a Világgazdaság honlapján olvasható.
