Tavaly a második egymást követő évben haladta meg a működőtőke-beáramlás Magyarországon a tízmilliárd eurót; 2024-ben 77 projekt elindításáról született döntés, ami csaknem 10,3 milliárd euró friss tőkét és 18 500 új munkahelyet jelent – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a honlapján.
A közlemény szerint 2024 volt a második legjobb év a HIPA tízéves történetében a 2023-as rekord év után, amikor a pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót.
A 2024-es eredmények igazolják a keleti nyitás politikáját és a konnektivitás stratégiáját – jegyezték meg. Az összes befektetés 51 százaléka Kínából, több mint negyede Dél-Koreából érkezett, 5,2 milliárd, illetve 2,6 milliárd euró értékben.
Az ázsiai országokból érkező befektetések összértéke 8,2 milliárd eurót tett ki – emelték ki. Tíz beruházás érkezett Magyarország első számú partnerétől, Németországból, a második helyen Kína és az Egyesült Államok áll holtversenyben, 7-7 befektetéssel.
Magyarország hídszerepet tölt be a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók között, ami összhangban van a gazdasági konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikájával – idézte a közlemény Joó Istvánt, a HIPA vezérigazgatóját.
Ágazati bontásban a járműipar vonzotta a legtöbb beruházást, 4,1 milliárd euróval, utána az elektronika következik 3,98 milliárd euróval, majd az élelmiszeripar 807 millió euróval. A létrejövő munkahelyek számát tekintve is a járműipar az első – 10 511 új állással –, míg a második helyen álló elektronikában 3368 munkahely, a harmadik helyet elfoglaló ICT/IT szektorban 1606 munkahely jöhet létre a HIPA által kezelt 2024-es projektekkel.
Régiós bontásban a projektek több mint háromnegyede (82 százalék) Budapesten kívül valósul meg, és fókuszba kerülnek a déli régiók: Csongrád-Csanád vármegyében hat projekt valósulhat meg. Kitértek arra is, hogy 30 százalékos részaránnyal (23 projekt) kiugró a hazai tulajdonosi hátterű cégek teljesítménye, beruházási volumen alapján pedig Magyarország a harmadik helyen szerepel.
A tavalyi 77 támogatott projektből 19 tartozik a kutatás-fejlesztéshez (K+F) és az üzleti szolgáltatóközpontokhoz. Utóbbi, a GDP-hez 3 százalékkal hozzájáruló ágazatban a munkavállalók száma elérte a 110 ezret és egy év alatt megduplázódott a K+F területen dolgozók száma.
Hangsúlyozták: az 1900 újonnan létrejövő, magas hozzáadott értékű munkahely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a »Made in Hungary« időszakából átlépjen az »Invented in Hungary« korszakába.
Joó István szerint ezek a beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország gazdasági semlegességére építve 2025 a gazdasági növekedés éve legyen. A közleményben megjegyzik, hogy 2014. január 1. és 2024. december 31. között az egyéni kormánydöntésen alapuló támogatások rendszerét és egyéb beruházásösztönző programokat együttvéve a HIPA 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd euró értékű beruházáshoz közel 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.
