– Németországban a korábbi években azt láthattuk, hogy a vezető politikusok nem értették meg azt, hogy a felelős energiapolitikai döntések alapvetően fizikai és szakmai kérdést jelentenek, és Németország sem kivétel ezalól – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy az új német kormányzat megalakulásával lehetőség nyílhat energetikai fordulatra.

Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Georg Wendt
Emlékeztetett, az utolsó három atomerőművi egység bezárása óta a németek folyamatosan importra szorulnak a szomszédos országokból. Ugyanis az irdatlan, mintegy 170 000 MW beépített teljesítményt képviselő nap- és szélerőművek nem képesek folyamatosan ellátni az országot, ezért a szén- és gáztüzelésű erőművek felpörgetett termelése mellett létszükség az import is. – Tavaly mintegy 28 TWh-val több volt az import, mint az export. Ez szöges ellentétben áll a 2017-es adatokkal, hiszen akkor hatvan TWh volt az exporttöbblet – mutatott rá Hárfás Zsolt.
Paradox módon a németek ugyan leállították az atomerőműveiket, de folyamatosan atomáramot is fogyasztanak, hiszen a szomszédos országokból, például Franciaországból származó import döntően atomerőművekből származik.
A német atomerőművek nélkül a németek kénytelenek egyre gyakrabban szembesülni a sötétszélcsendes, németül Dunkelflaute időszakokkal, amikor a nap- és szélerőművek termelése a töredékére esik vissza. Ilyen időszakokban a német igények döntő részét a szén- és gázerőművek biztosítják, miközben létszükség van az importra is. Sőt, az ilyen feszült piaci helyzetek közvetlen hatással vannak az áramárakra.
Az árak időnként megtízszereződnek, megawattóránként elérik akár az 500-800-1000 eurós értéket is, ami a háztartásokat és az ipart terheli.
– Ilyen esetekben már az ipari cégeknek le kell állniuk vagy vissza kell fogniuk a termelést, mert az ilyen energiaárak óriási veszteséget okoznak nekik. Az összekapcsolt rendszerek miatt pedig a német energiahiány drámai hatást gyakorol a szomszédos országok energiaáraira is. Ami pedig a lakossági árakat illeti, egy berlini fogyasztó négyszer többet fizet a villamos energiáért, mint egy budapesti – húzta alá Hárfás Zsolt.