Az elhibázott német energiapolitika másik következménye, hogy a rendszerben csaknem hetven gigawatt szén- és gázerőművi kapacitás van jelen, ezért a német szénerőművek 2038-ig tervezett leállítása is kérdésessé válik az alaperőművi kapacitások hiánya miatt.
Németországban a szénerőművek működtetése érdekében az elmúlt években falvakat és templomokat is leromboltak, miközben az ország például tavaly 21,5 millió tonna jó minőségű szenet importált az Egyesült Államokból, Kolumbiából vagy éppen Ausztráliából.
A gázerőművekkel a legnagyobb baj az, hogy égetően hiányzik az üzemeltetésükhöz az amerikainál sokkal olcsóbb orosz földgáz és a növekvő igények, valamint a nap- és szélerőművek időjárás-függősége miatt mintegy 20-25 gigawatt új gázerőművi kapacitásra is szükség lenne. Ezek viszont még mindig csak tervek maradnak, mert még az elvi döntés sem született meg ezekről az új kapacitásokról, nem beszélve arról, hogy még az sem tudható, ezeket az új kapacitásokat ki és milyen forrásból finanszírozná, különösen úgy, hogy ezeket nem alaperőműveknek szánnák, hanem csak a csúcsigények kielégítésére.
A villamosenergia-igények növekedése, a szélenergia-termelés csökkenése, az atomerőművek leállítása, valamint a szénerőművek tervezett leállítása miatt Friedrich Merz, a CDU konzervatív párt vezetője a választások után ötven új gáztüzelésű erőmű gyors megépítését szorgalmazza. Ugyanakkor az Uniper vezérigazgatója csillapítja az új gázerőművek építésére vonatkozó reményeket, hiszen maga az ehhez szükséges törvény is csak nyárra születhet meg, a pályázatokat pedig a jövő év elejéig írják ki. Arról nem is beszélve, hogy ezeket még az EU-nak is jóvá kell hagynia.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!