Ahogy a fővárosi agglomerációban, a vidéki vármegyeszékhelyek vonzáskörzetében is keresettek a saját kerttel rendelkező ingatlanok a családalapítást tervező vagy kisgyermekes családok körében – mondta el lapunk megkeresésére Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese, kiemelve a csok plusz szerepét az otthonteremtésben.
Fotó: Kurucz Árpád
Kifejtette: 2024 a családok évének számított: az otthonteremtési támogatások, köztük kiemelten a csok plusz kamattámogatott konstrukciók a vártnál nagyobb aktivitást hoztak a hitelpiacon, a teljes 2024-es volumen negyedét tették ki.
A csok vállalt gyermek esetén igényelhető, a háromszázalékos kamatozású csok plusz pedig az idei évben is vitathatatlanul segíti a családok otthonteremtését – mutatott rá Máté Ferenc. Az igénylők között a kétgyermekes konstrukció volt a legkeresettebb tavaly, a családok zöme ennek megfelelően a két vagy három hálószobával rendelkező, 70-90 négyzetméteres ingatlanokat részesítette előnyben az ingatlanvásárlás során. A tehetősebb családok pedig továbbra is előszeretettel választják az új építésű családi házakat, iker- vagy sorházakat, azonban a magasabb árszint miatt a többség még mindig a használt ingatlanok kínálatából választ.
A felújítási kedv ugyanakkor alacsony. A Duna House Barométer februári kiadványa szerint a tranzakciók 45-46 százalékában inkább jó minőségi kategóriába sorolt ingatlant vásároltak (a vidéki területeken 10-11 százalék körül alakul ez az arány) – ismertette Máté Ferenc.
Használt, téglaépítésű ingatlan vásárlása esetén az otthonteremtésre fordított összeg az előző év azonos időszakához mérten stagnálást, minimális enyhülést mutat: a keleti országrészben átlagosan 391 ezer, míg a nyugati területeken 423 ezer forint körül alakult a négyzetméterenkénti átlag februárban. Ehhez hozzátartozik, hogy a házak jellemzően nagyobb alapterületűek, mint a lakások, a négyzetméter-átlagáruk is alacsonyabb.
A panellakásokra ezzel szemben két számjegyű drágulás jellemző országszerte: a keleti országrészben 640, nyugaton 619 ezer forint körül alakul az átlag, azonban Debrecenben már a főváros pesti oldalának panellakásaihoz közelít az árszint. Az aktuális kínálati árak pedig már egymillió forint körül alakulnak a cívisvárosi paneleknél.
A legolcsóbb vármegyeszékhely továbbra is Békéscsaba és Miskolc,
ezeken a településeken az idei év első hónapjaiban inkább az alacsonyabb árfekvésű, téglaépítésű ingatlanokat választották a vevők, miközben az átlagos négyzetméterárak csökkennek.
A legdrágábbak közé tartozó Debrecenben két számjegyű drágulás tapasztalható, ingatlanvásárlásra átlagosan 51,5 millió forintot szántak a Duna House ügyfelei idén a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen.
Az Otthon Centrum szakértői lapunk vonatkozó megkeresésére úgy összegeztek, hogy lakások esetén a kétszobásak, házak esetében a két-négyszobásak voltak a legkeresettebbek. A lakások átlagos nettó mérete 55 négyzetméter volt, míg a házak esetében 96 négyzetméter. Ha összesítve nézzük a drágulás ütemét, a téglalakások egy év alatt tíz, a panellakások 13,5, míg a családi házak átlagosan 5,2 százalékkal drágultak az Otthon Centrum összesítése szerint. Csok pluszt a közvetítőhálózat mérései szerint a vásárlók ötöde igényelt.
Az Otthon Centrum szakértői Győr esetében kiköltözési hullámról számoltak be. Hozzátették ugyanakkor, hogy az agglomerációba költözés a település méretétől függ. Jellemzően a nagyobb városok esetén jellemző, kisebb városok esetén kevésbé, illetve a (keresett) vonzáskörzet néhány településre korlátozódik.
Ha pedig az újlakás-piacot és annak árait nézzük, a legújabb vidéki újlakás felmérésükben átlagosan 1,155 millió forintért kínálták a fejlesztők az új lakásokat a 25 megyei jogú városban. A legtöbb beruházás Debrecenben, Győrben és Szegeden épül. Említést érdemlő még Székesfehérvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, és a kisebb városok közül Zalaegerszeg és Szombathely.
