Az idei év eleje egyértelműen a budapesti lakóingatlan-piacon az egyik legélénkebb időszakot hozta. A befektetési célú vásárlók rohama, a korábban elhalasztott vásárlások miatt az eladási idők jelentősen rövidültek. A tulajdonosok körében mért lakáseladási idő tízéves rekordhoz közelített az idei első negyedévben – áll az Ingatlan.com legfrissebb elemzésében.
– Az eladási idő igen fontos mutató, amely alátámasztja a piac élénkülését vagy lanyhulását. Az idei első negyedév az előbbiről szólt, hiszen jelentősen lerövidült a magánszemélyek által megadott értékesítési idő Budapesten, a megyei jogú városokban és a vármegyeszékhelyeken – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tízéves rekordközeli eredmény a budapesti lakásoknál és paneleknél
A budapesti lakóingatlanok tulajdonosai az év első három hónapjában átlagosan 64 nap alatt találtak vevőt az egy évvel korábbi 110 naphoz képest. Szinte minden lakástípus kelendő volt ebben az időszakban. A budapesti családi házak esetében 133 napra csökkent az értékesítési idő a korábbi 168 napról. A téglaépítésű épületben lévő lakások 68 nap alatt gazdára találtak az idén, míg a múlt év első három hónapjában több mint száz napra volt szükség. A fővárosi paneleknél kiugró a csökkenés, hiszen az első negyedévben 31 nap alatt elkeltek, szemben a tavalyi 91 nappal, vagyis harmadára csökkent az eladási idő.
– A budapesti panellakások iránti őrületes keresletet jól szemlélteti, hogy februárban és márciusban 22-26 nap kellett a tulajdonosoknak az eladáshoz, ennél hamarabb csak 2015 első hónapjaiban tudták eladni ezeket az ingatlanokat – tette hozzá a szakember.
A budapesti társasházi lakások értékesítéséhez szükséges 56 napos átlagos eladási idő az első negyedéveket figyelembe véve csak 2015-ben volt rövidebb.
A vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban összességében 106 nap kellett a lakóingatlanok eladásához, ami 23 napos csökkenést jelent éves szinten. A családi házaknál minimális változás következett be, 182 napra mérséklődött az eladási idő 186 napról. Ugyanakkor a nagyvárosi lakásokat kilencven nap alatt tudták eladni a tulajdonosok, ezzel szemben a múlt év elején 118 napig kellett várniuk a végleges vevőre. A vidéki megyei jogú városok panellakásainál 61 napra esett vissza az eladási idő a tavalyi 101 napról.
A napok kapcsán fontos megjegyezni azt is, hogy a lakáspiaci élénkülés első fázisa mindig az eladási idők növekedésével jár, mivel ilyenkor a hosszabb ideje piacon lévő ingatlanok találnak gazdára. Így fordulhat elő, hogy a községekben és a városokban emelkedett az eladáshoz szükséges idő éves összevetésben. A legkisebb településeken 178 nap helyett 222 napra, a városokban pedig 160 nap helyett 184 napra volt szükség a lakóingatlanok eladásához.
A nagyvárosokban csökkenő eladási idő arra is utal, hogy korábban a vevők válogathattak a hosszabb ideig a piacon lévő kínálatból, de az idén gyorsan kellett dönteniük. A legnépszerűbb lokációkban és lakástípusoknál pedig komoly verseny alakult ki a vevőjelöltek között, ami árak emelkedését eredményezte.
Balogh László szerint az még kérdés, hogy mennyire marad tartós az első negyedévet meghatározó keresleti piac. A legtöbb befektetési célú vásárló már megvette a kiszemelt lakóingatlant. A következő hetekben a saját célra vásárlóké lehet a főszerep, ám náluk sem korlátlan a vásárlóerő, ami visszafogottabb drágulást vetít előre. Az év hátralévő részében ezért elképzelhető, hogy az eladási idő meghosszabbodhat.
