Brüsszel betiltaná az orosz energiahordozókat az Európai Unióban – emlékeztetett a Századvég. Az intézkedés jelentősen megemelné a tőzsdei energiaárakat és jelentősen megnehezítené a tagállamok lakossági tarifatámogatási programjait. A lépésnek katasztrofális társadalmi következményei lennének, ugyanis az Európai Unió már a jelenlegi árak és támogatási programok mellett is súlyos energiaszegénységi problémákkal küzd.
A Századvég Európa-projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok több mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát. Az arány több mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak, azaz az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt.

A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát. A kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. Az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.
A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen. Egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé. Az eredmények alapján a piaci áremelkedés társadalmi következményei ellen azok a tagállamok voltak képesek a leghatékonyabban védekezni, amelyek szigorú tarifaszabályokat és széles körű támogatási programokat alkalmaztak.
Az például, hogy mind a fűtési, mind a díjfizetési nehézségekben Magyarországon a legalacsonyabb az érintettek aránya (9 és 12 százalék), elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető.
A program keretében hazánk az EU legszigorúbb hatósági árszabályozását alkalmazza, ami ellentart a piaci árak tarifákba való begyűrűzésének, így Magyarország az unió legalacsonyabb díjait képes biztosítani a családoknak.

Brüsszel új szankciós terve elsősorban azért jelent veszélyt az uniós tagállamokra nézve, mert olyan mértékű áremelkedést idézne elő, amely fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi tarifatámogatásokat. A programok megszűnésével a rezsidíjak elszabadulnának – a magyar fűtési tarifák például a jelenlegi három és félszeresére emelkednének –, ami az energiaszegénység további terjedéséhez és a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetne.