Négy héten át fokozott figyelmet kaptak a szamócák: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok munkatársai országszerte 479 helyszínen összesen 512 tételt ellenőriztek. A teljes kereskedelmi palettát vizsgáló ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy minden tizedik termékkel volt probléma. Az akció végére a hatóság munkatársai közel háromillió forintnyi bírságot szabtak ki, több eljárás pedig még folyamatban van.
A szamóca egyik legismertebb hazai termőhelye Lajosmizse és környéke. Az itteni gyümölcsnek már neve van a piacon – sokan keresik kifejezetten a „lajosmizsei epret”.
Sajnos épp emiatt minden évben előfordul, hogy más – főleg romániai – származású szamócát próbálnak magyarként, sőt „lajosmizseiként” eladni. Az ellenőrök az idei szezonban is több ilyen esetre bukkantak, pedig aki így trükközik, súlyos bírságra számíthat.
Fontos tudni, hogy a romániai szamóca gyakran jóval olcsóbb a hazainál, így sokszor önmagában emiatt is népszerű. A tudatos vásárlás ezért kulcsfontosságú: a külföldi gyümölcsök általában más fajták, más a színük, formájuk, és csomagolásuk is árulkodó lehet. A magyar termelők jellemzően cserélhető ötkilós faládát használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszben érkezik, a spanyol, görög vagy lengyel eper pedig kisebb, egyszer használatos csomagolásban van.
Az NKFH által koordinált országos akció a teljes kereskedelmi palettát lefedte, a nagybani piacoktól a hipermarketeken és zöldségeseken át egészen az utcai, ideiglenes árusítóhelyekig. Az ellenőrök nemcsak a gyümölcs minőségét és származását vizsgálták, hanem a higiéniai körülményeket is.
A vizsgált tételek mintegy ötöde volt külföldi eredetű – ez nagyjából megfelel a piaci arányoknak.
A problémás tételek aránya azonban tíz százalék volt, vagyis minden tizedik minta nem felelt meg a minőségi, nyomonkövethetőségi vagy jelölési szabályoknak. Ez az arány magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcs esetén mérnek a szakemberek.
Minőségi probléma sem a hazai, sem a külföldi szállítmányokkal sem volt, utóbbi esetében azonban a származást gyakran nem vagy félrevezetően tüntették fel. A leggyakoribb hiba a hiányos címkézés volt: például a minőségi osztály feltüntetésének hiánya, illetve a nyomonkövethetőség hiánya, amikor az árus nem tudta bizonyítani, honnan származik az áru. Négy tételt kellett ezért megsemmisíteni. Közel hárommillió forintnyi bírság kiszabására került sor, több eljárás pedig még folyamatban van.
Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke elmondta, hogy „a szamócaszezon után is folytatódnak a zöldség-gyümölcs ellenőrzések, célunk változatlan: biztosítani, hogy a vásárlók valóban jó minőségű, biztonságos áruhoz jussanak a boltokban és a piacokon”.
