Miközben Brüsszel a háborút támogatja a béke helyett, és az uniós forrásokat Ukrajnának adja, addig a kormány Magyarország forrásait a magyar családokra és vállalkozásokra fordítja – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Azt írják, a kormány azért küzd, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el, ehhez versenyképes, erős és beruházó magyar kkv-szektorra van szükség.
Több mint 1400 milliárd forint a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességéért
A Demján Sándor-program keretében megvalósuló Széchenyi Kártya-program a beruházási hitelek növekedését támogatja, több mint 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis-, és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében. A kedvezőbb finanszírozási feltételek új lendületet adtak a hazai vállalkozásoknak egyre többen élnek a lehetőséggel, bátrabban terveznek és nagyobb összegű beruházásokba vágnak bele.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kamatcsökkentések és a kedvező feltételek hatására háromhavi csúcsra futott fel a Széchenyi-kártya Max+ beruházási hitelek iránti kereslet. Mint írják, a Széchenyi-kártya Max+ indulása óta még nem fordult elő, hogy három egymást követő hónapban 1500-nál több beruházási típusú hiteligénylés érkezzen, de idén tavasszal ez is megtörtént.
Idén február 17-i kamatcsökkentést követően – amikor a kamatszint 3,5-ról 3 százalékra mérséklődött – a banki partnereken keresztül benyújtott hitelkérelmek száma meghaladta az 5500-at.
Március és május között 28 százalékkal több igénylés érkezett be, mint egy évvel korábban. A kamatcsökkentés tehát élénkíti a kkv-k beruházási kedvét.
38 milliárd forintra ugrott a havi átlagos beruházási hitelfolyósítás
A Demján Sándor-program keretében tavaly novemberben végrehajtott kamatcsökkentés hatására a havi átlagos beruházási hitelfolyósítás 38 milliárd forintra ugrott, ami 54 százalékkal haladja meg az előző időszak 24,8 milliárdos szintjét. Az idei március-május időszakban már 50 milliárd forint feletti havi átlagos folyósítás történt – ami újabb közel egyharmadnyi növekedést jelent.
„A vállalkozások nemcsak élnek a lehetőséggel, de egyre nagyobb volumenű fejlesztéseket terveznek, ha a feltételek kedvezőek” – állapította meg Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára. Úgy fogalmazott:
a kisebb kamatteher lehetővé teszi, hogy a vállalkozások nagyobb hitelösszeget vállaljanak. Az egy igénylésre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt három hónapban 31,4 millió forint körül alakult, szemben a kamatcsökkentés előtti 30,9 milliós átlaggal.
A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a klasszikus Széchenyi Beruházási Max+ konstrukcióban még látványosabb volt az emelkedés: a kamatcsökkentések előtt egy-egy igénylés 102 millió forintra szólt, ez először 107 millióra, majd idén márciusra közel 114 millió forintra nőtt, amely 12 százalékos növekedést jelent.
Szabados Richárd a kereslet további élénkülésére számít a következő hónapokban. Úgy véli, a Demján Sándor-program keretében kiírt további támogatások – például az 1+1 KKV beruházásélénkítő támogatási program vagy a Demján Sándor-tőkeprogram – is fokozhatják az érdeklődést. A kormány az 1+1 program keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így a Demján Sándor-program kisvállalkozásokat támogató keretösszege 130 milliárd forintra nőtt.
