A fővároson belül az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval.
A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag, ami már közel van a legdrágább vármegyeszékhelyek árszintjéhez, amelyek közül Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal.
A legdrágább vármegyeszékhelyek között még
- Győr (961 ezer Ft/m2),
- Veszprém (951 ezer Ft/m2), és
- Székesfehérvár (943 ezer Ft/m2) szerepel.
A másik oldalon Salgótarján kínálja a legalacsonyabb árakat, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter. Ezt Békéscsaba (494 ezer Ft/m2), Kaposvár (562 ezer Ft/m2) és Miskolc (604 ezer Ft/m2) követi.
Jól mutatja a területi különbségeket Somogy vármegye, amely a Balaton-parti települések magas árszintje miatt a legdrágább vármegyének számít, a székhelye, Kaposvár, azonban a harmadik legolcsóbb a vármegyeszékhelyek között.
Erősödő kereslet
2025 utolsó negyedévéhez képest a kereslet erősödése látható. „Az idei első három hónapban 22 százalékkal volt több ingatlanérdeklődés (eladónak történő üzenetküldés vagy telefonszám-felfedés), mint a tavalyi utolsó negyedévben, az egy évvel ezelőttitől viszont 7 százalékkal elmaradnak a számok” – mondta Futó Péter.
A portál adatai szerint a korábbi kiegyensúlyozott kereslet helyett ma már kétszer annyian keresnek családi házat, mint lakást. A trendről a Zenga Lakáspiaci Konferencián beszéltek, ahol a szakértők az Otthon start program hatásait és az új építésű ingatlanokban rejlő lehetőségeket is kiemelték, miközben a tavalyi évet egy hullámvasúthoz hasonlították a piaci átrendeződés miatt – számoltunk be a napokban arról a Magyar Nemzet oldalán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!