Magyarország ismét az EU élmezőnyében – miközben Európa lassít, itthon erős a gazdasági növekedés

Magyarország lendületes rajtot vett 2026 elején: miközben Európa-szerte egyre inkább lassul a gazdasági növekedés, a hazai gazdaság negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült az első negyedévben, ami az Európai Unió egyik legerősebb teljesítményének számít. Bár ez az eredmény kiemelkedő, fontos hozzátenni, hogy részben egyszeri tényezők is hozzájárultak, ráadásul az Eurostat közlései még előzetesek.

Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Az elmúlt egy év adatai alapján az európai gazdaságok többsége növekedni tudott, visszaesést egyedül Írország mutatott. A leggyengébb teljesítményt Németország és Ausztria produkálta. 

Az éves rangsort jelenleg 

• Spanyolország vezeti, 
• amelyet Portugália, 
• Litvánia 
• és Csehország követ, 

míg Magyarország 1,7 százalékos növekedéssel az ötödik helyen áll.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok még csak a közel-keleti konfliktus első hatásait tükrözik, így a teljes kép egyelőre nem látható. Az energiaárak emelkedésének és a geopolitikai feszültségeknek a gazdaságra gyakorolt mélyebb hatásai várhatóan csak a következő negyedévekben jelennek meg.

A magas energiárak Európa-szerte tovább növelhetik az inflációt, nem túl jók a kilátások a jövőre nézve sem

Az ING elemzése szerint az eurózónában áprilisban ismét erősödött az inflációs nyomás, elsősorban az energiaárak jelentős emelkedése miatt, miközben a gazdasági növekedés lendülete megtorpant. A kilátásokat tovább rontják a tartósan magas energiaköltségek, az élelmiszerárak várható emelkedése és a gyengülő gazdasági hangulat, ami a következő hónapokban is kihívások elé állíthatja a térséget.

Az eurózóna inflációja 3 százalékra gyorsult áprilisban a márciusi 2,6 százalékról. A drágulás fő mozgatórugója az energia volt: éves alapon 10,9 százalékos növekedést mértek, ami jelentős ugrás a korábbi 5,1 százalékhoz képest. Emellett a termékárak csökkenése is kifulladóban van, már enyhe, 0,8 százalékos emelkedést mutatnak. A szolgáltatások ára ugyan lassabban nőtt (3 százalékkal), de ebben szerepet játszhatott a húsvéti időszak időzítése is. Az úgynevezett maginfláció enyhén mérséklődött, 2,2 százalékra.

A következő hónapokban az infláció további emelkedése sem zárható ki. Az energiaárak várhatóan tartósan magasak maradnak, miközben a műtrágyahiány miatt az élelmiszerárak is felfelé mozdulhatnak. Ráadásul egyre több ágazatban nőnek az áremelési várakozások, ami másodkörös inflációs hatásokat indíthat el, így az infláció akár a 4 százalékos szintet is megközelítheti.