Itt a meglepetés – így alakultak a fogyasztói árak márciusban

Átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak márciusban az egy évvel korábbiakat. A kedvező inflációs folyamatok bizonyítják, hogy működik a kormány árréscsökkentő intézkedése.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

A várakozásokat is meghaladta az inflációs adat 

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők korábban éves bázison 2,1 százalékos és havi viszonylatban 0,7 százalékos áremelkedést jósoltak márciusra.

A márciusi inflációs adat tehát mindenképpen meglepetés, még ha abban az árréstopok, illetve a januári rezsistop is közrejátszott. 

Ráadásul ami ennél is lényegesebb, hogy a maginflációban sem látunk érdemi gyorsulását, márciusban 1,9 százalék volt. Ez az egyszeri hatásoktól megtisztított, az inflációs folyamatokat jobban tükröző mutató is azt támasztja alá, hogy nincs érdemi árnyomás a magyar gazdaságban.

Pozitív meglepetést okoztak a márciusi inflációs adatok, az éves áremelkedés ismét a jegybanki toleranciasáv alatt, 1,8 százalékon alakult – jelezte Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. 

Kiemelte: az élelmiszerárak havi és éves alapon is stagnáltak márciusban, sőt a vendéglátási szolgáltatások nélkül még csökkentek is az árak egy év alatt, 3,2 százalékkal. A kedvező folyamatokban érdemi szerepe volt az árrésstopnak, de az árfolyam erősödése is támogatta azt. A szeszesitalok, dohánytermékek havi árváltozása összességében megfelelt a historikus trendeknek és a tartós fogyasztási cikkek esetében is csak kismértékben haladta meg azt. Ezzel szemben a ruházkodási cikkek körében, habár jellemző a márciusi szezonális áremelés, annak mértéke (1,9 százalék) érdemben nagyobb volt a szokásosnál. Kérdés, hogy ebben mekkora szerepe volt a várakozásoknak, amelyet majd a következő havi adatok mutatnak meg – írta. 

A háztartási energia ára havi alapon stagnált, amely két ellentétes hatás eredője: egyrészt kifutott a távfűtés esetében a januári rezsistop hatása, miközben a gáz esetében a KSH által alkalmazott módszertan nyomán részben megjelent. Az üzemanyagárak márciusban a védett árak bevezetésével együtt is havi alapon 4,6 százalékkal emelkedtek, miközben 3,0 százalékkal alacsonyabban alakultak, mint az előző év azonos időszakában. 

A védett árak nélkül – amely csak az árfelírási időszak felében volt életben – legalább két tized százalékponttal lett volna magasabb a márciusi infláció.

Az elemző szerint a havi alapú 0,4 százalékos drágulás – az üzemanyagárak megugrásának hatásával együtt – azt jelzi, hogy január és február után márciusban is visszafogott volt az átárazás. A vállalatok tehát széles körben nem kezdték el azonnal beárazni a kockázatokat, hanem még kivártak, amely mindenképpen kedvező folyamat. 

Előretekintve ugyanakkor továbbra is jelentős inflációs kockázatokat hordoz a közel-keleti konfliktus fennmaradása és az energiapiac bizonytalansága. Ha az éjszaka bejelentett kéthetes tűzszünet nyomán a háború a következő időszakban véget ér, és a globális energiaellátásban nem alakulnak ki tartós és számottevő fennakadások, akkor az áremelkedés hatása átmeneti lehet. 

Számításaink szerint ezzel együtt is az év második felében kiléphet a toleranciasávból az infláció, azonban év végéig is négy százalék közelében alakulhat, majd ezt követően jövő év közepére térhet vissza a háromszázalékos jegybanki célhoz

– vélekedik Molnár Dániel.