A demográfiai folyamatok hatása is látszik a foglalkoztatás alakulásán

Kiderültek a friss számok a hazai foglalkoztatásról. Ma már érezhetően hatnak a demográfiai folyamatok is. Továbbá a munkaerőpiaci helyzet a gazdasági teljesítménytől függ, a növekedés beindulása, dinamizálódása a munkaerőkeresletet is élénkítheti, várhatóan már a második félév során.

Májusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt Forrás: Shutterstock

– Emiatt a foglalkoztatottak számában az idei évben éves átlagban még mérséklődésre számítunk, jövőre viszont már bővülés jöhet, a munkanélküliségi ráta azonban négy százalék felett alakulhat. Hosszabb távon viszont számolni kell azzal, hogy a munkaerőhiány erősödhet a magyar gazdaságban, amely mögött elsődlegesen a demográfiai folyamatok húzódnak meg: minden évben jóval többen lépnek ki a munkaerőpiacról a nyugdíjkorhatár betöltése okán, mint ahányan belépnek oda. Emiatt is kiemelten fontos, hogy a gazdaság minél hatékonyabban ki tudja aknázni a meglévő munkaerőtartalékokat, amely vonatkozásában viszont a képzettségi szint és sokszor a területi egyenlőtlenségek is hátráltató tényezőt jelentenek – tette hozzá.

A harmadik országbeli munkavállalók korlátja is hatással lesz a munkaerőpiacra

– A munkaerőpiacot a következő időszakban több tényező is befolyásolhatja úgy keresleti, mint kínálati oldalon. Amennyiben a harmadik országbeli munkavállalók beáramlásának szigorítása effektív korlát lesz, az teret nyithat a hazai munkavállalók előtt, növelve a foglalkoztatást és csökkentve a munkanélküliséget – itt fontos kérdés lesz az új szabályozás korlátozó ereje, hogy se túl szigorú, se túl laza ne legyen – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

A gazdaság állapota, a növekedés beindulása szintén meghatározó lehet: ez egyaránt függ a külső és a belső kereslettől – az előbbi kapcsán az iráni háború által okozott károk mértéke lesz a fő kérdés, miközben a belső keresletnek löketet adhatnak a beérkező uniós források (például az építőiparban) – a gazdasági növekedés szempontjából tehát vegyes hatások láthatóak. Regős Gábor szintén kiemelte, hogy a demográfiai helyzet romlása mindenképpen problémát jelent és ezt nem is lehet egyik napról a másikra megfordítani – a külföldön dolgozók hazacsábítása azonban jelentősen javíthatná a helyzetet, különösen is ha növekedni tud a magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyek száma.