Kisebb lett a vártnál a gazdasági növekedés, nem mindegy, mit lép a Tisza-kormány

Az is kérdés, hogy az új kormányzat mennyire folytat az idén szigorú vagy lazább fiskális politikát, illetve hogy milyen gyorsan tud felállni az új közigazgatás.

Kármán András pénzügyminiszter. Kérdés, hogy az új kormányzat mennyire folytat az idén szigorú vagy lazább fiskális politikát Fotó: Ladóczki Balázs

Továbbra is kockázatot jelent az iráni konfliktus

– A rendelkezésre álló (áprilisi és májusi) havi adatok alapján azt tudtuk, hogy az ipar nagyon erős negyedévet zárt, leginkább az új gyártási kapacitások csatasorba állásának köszönhetően. A kiskereskedelmi adatokra szintén nem lehetett panasz, még a magas bázist jelentő első negyedévhez képest is sikerült növekedést elérni – ezt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ismertette. Szerinte a vártnál rosszabb GDP adatnak több tényezője lehetett. Az egyik az, hogy a júniusi havi adatok nem lettek annyira jók, mint a negyedév első két hónapjában mértek – ez majd a következő hetekben kiderül. 

–  A becsléskor figyelembe vettem két további tényezőt is: a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetét az aszályos idő miatt – ez biztosan továbbra rontja az ágazat hozzáadott értékét. Ezen kívül számoltam azzal is, hogy az első negyedévben a régi kormányzat egy rendkívül expanzív fiskális politikát folytatott, amihez képest a második negyedév biztosan szigorúbb volt – minden kormányváltás (még akkor is, ha a kormányzó párt nem változik) hoz egy lassulást, amíg az új kormányzati struktúra feláll, de most egy nagyobb váltásnál ez hangsúlyosabb volt és az első negyedév is a szokásosnál költekezőbb volt –  magyarázta.

Lehetséges, hogy ez a hatás is erősebb volt a vártnál, bár ezt például a kiskereskedelmi adatok nem támasztották alá, az alacsony infláció miatt a fogasztás továbbra is húzóerő lehetett. 

Szintén inkább fékezte a növekedést a turizmus, ahol leginkább az iráni háború jelenthetett visszahúzó erőt. Az első negyedévhez képest szintén visszafogó hatással bírhatott a piackutatás hozzáadott értékének csökkenése is – a választás előtti kampányköltések, közvélemény-kutatások a második negyedévnek már csak egy kis részét jellemezték.

A részletes adatoknál tehát érdemes lesz figyelni az egyes ágazatok teljesítményét és abból majd jobban lehet levonni hosszabb távú következtetéseket is.

– Az idei GDP-re vonatkozó várakozásomat a mai adat kismértékben lefelé húzza, de az továbbra is a 1,5-2,0 százalékos sávban maradhat – igaz, hogy a sáv teteje helyett annak közepéhez lehet közelebb. Ennek kapcsán a legnagyobb kockázatot az iráni háború jelenti, hiszen ez az energiahordozók árán keresztül ronthatja hazánk és az Európai Unió versenyképességét, illetve csökkenti a külső keresletet is. Ezen kívül ha az energiaár tartósan magas, az a vártnál magasabb inflációt hoz és gyengíti a forintot. Az is kérdés, hogy az új kormányzat mennyire folytat az idén szigorú vagy lazább fiskális politikát, illetve hogy milyen gyorsan tud felállni az új közigazgatás – tette hozzá.