Lássuk mindezt rászletesen! Az aprítékfelhasználás 2024-hez képest 2025-ben 23 százalékkal nőtt, tehát több mint 230 ezer tonnával nagyobb mennyiséget égettek el az erő- és fűtőművekben, illetve a kazánokban. Ennél is erőteljesebb növekedést mutatott a tűzifa energetikai hasznosítása. A felhasznált mennyiség több mint kétszeresére nőtt, elérve a 736 ezer tonnát, ami 105 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A feldolgozóipari alapanyagok, melléktermékek kategóriában minimális csökkenés volt tapasztalható.
Ehhez képest a biogázágazatban 2025-ben összesen 3,4 millió tonna biomasszát dolgoztak fel. A legnagyobb alapanyagcsoportot a szennyvíztelepi iszap jelentette, amely a teljes felhasználás csaknem 45 százalékát tette ki.
A második legfontosabb alapanyagcsoportot a feldolgozóipari melléktermékek és hulladékok alkották, amelyek több mint egymillió tonnát képviseltek. Ezek között kiemelkedő szerepe volt a söripari melléktermékeknek, valamint a tejipari feldolgozásból származó anyagoknak. Egyre fontosabb a biogáztermelésben az állati eredetű melléktermékek felhasználása. Trágyákból összesen 625 ezer tonnát használtak fel, ami a teljes biogáz-alapanyag mennyiségének mintegy 19 százalékát tette ki.
A bioágazat új lendületet kaphat – zárul az AKI elemzése –, a következő években tovább bővülhet a biomassza energetikai hasznosítása Magyarországon. A biogáz- és biometán-termelés fejlesztését ugyanis 2026-tól a Jedlik Ányos energetikai program beruházási támogatásai, valamint a Közös agrárpolitika stratégiai terv megújuló energia- és körforgásos gazdaságot támogató intézkedései is ösztönözhetik. A támogatások várhatóan növelik majd a biogázüzemek számát, valamint a felhasznált mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű biomassza mennyiségét is, ami tovább erősítheti a biomassza szerepét a hazai energiatermelésben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!