Nem csak azt kell tudni, honnan fúj a szél, hanem azt is, hogy milyen magasságban

A több mint két éven át végzett mérések szerint a Kisalföldön kedvezőek lehetnek a modern szélturbinák működésének feltételei: Vadosfa térségében 130 méteres magasságban 6,9 méter/másodperces átlagos szélsebességet mértek. A mérést végző Green Energy Investhor szerint a szélenergia hazai bővítéséhez ugyanakkor nem elég a megfelelő szélpotenciál és a hálózati kapacitás: hiteles mérési adatokkal, valamint ténylegesen előkészített és finanszírozható projektekkel kell rendelkezni.

A kormány jelentősen bővítené a szélenergia felhasználását. Fotó: Europress/AFP/Patrick Pleul

A jó szél önmagában még kevés

Egy szélerőmű-beruházás megvalósíthatóságát nem kizárólag az dönti el, hogy mennyire szeles egy terület. A fejlesztőknek számos jogi, környezetvédelmi, műszaki és társadalmi szempontot kell figyelembe venniük. Meghatározó lehet többek között a lakott területektől előírt védőtávolság, a katonai és polgári repülési korlátozás, a természet- és tájképvédelem, a földhasználat és a tulajdonviszonyok, az infrastruktúra, valamint természetesen a hálózati csatlakozás lehetősége.

A helyi közösségekkel és a földtulajdonosokkal való együttműködés szintén befolyásolhatja egy projekt sorsát. Egy szélerőműpark előkészítése, engedélyezése, finanszírozása, a turbinák beszerzése és a hálózati csatlakozás egyaránt többéves folyamat lehet.

A GEI ezért úgy látja, hogy 

a hazai szélenergia-fejlesztések újraindításakor nemcsak az a kérdés, mekkora hálózati kapacitást lehet biztosítani az új projektek számára, hanem az is, hogy a kapacitásokért versenyző beruházások mennyire állnak készen a tényleges megvalósításra.

A társaság szerint a kiválasztás során megfelelő súlyt kellene kapnia a hiteles szélmérési háttérnek, a projekt előrehaladottságának, a környezeti vizsgálatoknak, a területbiztosításnak, az engedélyezhetőségnek és a finanszírozhatóságnak. Mindez azért lehet különösen fontos, mert a hálózati kapacitások önmagukban még nem garantálják, hogy néhány éven belül működő szélerőművek is megjelennek a rendszerben.

„Ahhoz, hogy a kiosztott kapacitásokból néhány éven belül valóban működő szélerőművek legyenek, olyan projektekre van szükség, amelyek mögött megfelelő mérési adatok, biztosított területek, elvégzett környezeti vizsgálatok, előrehaladott engedélyezés és finanszírozható üzleti modell áll” – hangsúlyozta Ritter Antal.

A finanszírozhatóság kapcsán a társaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak kifejtette: egyelőre nehezen látható, hogy a szélerőmű-beruházások adott, jellemző költsége mellett – 100 megawatt nagyjából 40 milliárd forintból jön ki –, honnan teremthető elő Magyarországon a 4000 megawatthoz szükséges bankhitel. Cége korábbi naperőmű-beruházási tapasztalatai szerint ez nem lesz egyszerű.