– Mennyiségben mérve 2020-ban éppen ugyanannyit vásároltunk kilóban, literben és darabban, mint 2019-ben – mondta a Magyar Nemzetnek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a tegnap megjelent, friss decemberi összegző jelentés alapján, amit a Központi Statisztikai Hivatal tett közzé. Az adatok rámutatnak az egész éves tavalyi bolti eredményekre is.
Eszerint tavaly – naptárhatások nélkül – 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene az előző évhez képest. Ezen belül nagy a szórás: míg az élelmiszerboltok három százalékkal növelték eladásaikat, az iparcikk-kereskedők és az üzemanyagtöltő állomások értékesítése csökkent 0,4, illetve tíz százalékkal – a fogyasztás hullámzó alakulásában minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a kijárási korlátozások, a home office és az otthoni tanulás miatt jóval kevesebben használták gépjárműveiket a mindennapos utazáshoz.
Élelmiszerből többet vásároltunk decemberben, sőt a napi friss áruk egész éves fogyasztása elérte a tavalyi szintet Fotó: Bach Máté
Annak kapcsán, hogy a kiskereskedelem stabilan állta a válsághullámokat, Vámos György kiemelte az élelmiszer-eladások háromszázalékos éves növekedését, amely arány az előző, koronavírus előtti években is hasonlóan alakult.
A főtitkár szerint ugyancsak beszédes, hogy az egyes áruterületek veszteséges eredménye mellett a webáruházak bővülése 41 százalékos volt – ami utal a stabil, de a szűkebb vásárlási lehetőségekhez alkalmazkodó fogyasztásra.
– Egyes tartós, néhány évente vásárolandó iparcikkekből ráadásul
az előző években már feltöltekeztek a családok, ezért lett visszafogottabb általánosan ez az áruterület, a járvány évében most nem volt szükség annyi tartós eszközre,
illetve itt lehetett visszafogni a vásárlásokat, például a ruházkodás, cipővásárlás területén – jegyezte meg Vámos György, hozzáfűzve, hogy ezzel szemben például a számítástechnikai és mobileszközök, irodai eszközök, bútorok forgalma növekedett.
Mindenki alkalmazkodott a körülményekhez, így a korlátozott lehetőségekhez képest veszteség nem érte az ágazatot Fotó: Bach Máté
A főtitkár megállapította: a magyarok tavaly alkalmazkodtak a gyakran változó különleges körülményekhez, és általában megfontoltabban, tudatosabban vásároltak a járványos évben.
– A fogyasztást
a családtámogatások mellett nagymértékben segítette a tavasszal bevezetett hitelfizetési moratórium, amivel nyolcszázmilliárd forint maradt a családoknál 2020-ban.
Ez az összeg jócskán hozzájárult a bolti forgalomhoz, és még az első félévben is érezhető lesz a hatása – állapította meg a szakértő.
Megjegyezte, hogy tisztázni érdemes, hogy az internetes áruházakat elsősorban a járványhatás helyezte előtérbe a napi fogyasztási cikkek területén, ahogy több iparcikknél is, mégis érdemes összevetni a webáruházak 2020-ban mért 41 százalékos bővülését az előző évi negyven százalékos növekedéssel, illetve a korábbi esztendők harminc-negyven százalékos forgalomnövekedéseivel, ami árnyalja az eddigi képet.
Mint mondta, a részletes adatok rámutatnak, hogy
nincs olyan éles váltás, és – ugyan ennek ellenkezőjére is utaltak egyes időszakok piackutatásai – összességében nem pártoltak el a vevők a hagyományos üzletekben történő vásárlástól,
ahol a bezárások miatt kialakult átmeneti piacvesztés idővel visszaépülhet, amellett hogy továbbra is lendületesen bővül az internetes kereskedelem.
Vámos György felhívta a figyelmet arra, hogy
közös érdekünk a gyors gazdasági kilábalás, ennek jelei a kiskereskedelemben jellemzően hamar megmutatkoznak. Ám hogy ezt mielőbb elérjük, egyrészt további fegyelmezettség, másrészt az oltások ütemes felvétele szükséges.
Számítanak a boltok felpörgésére, miután beindult a gazdaság Fotó: Teknős Miklós
– A gazdaság beindulása után ismét bővül majd a kiskereskedelmi forgalom – vélekedik az iparágat felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.
– Voltak olyan áruterületek is, ahol jelentős volt a visszaesés kimondottan a járvány miatt, például tartós fogyasztási cikkekre is kevesebbet költöttek a vásárlók – mondta Cseresnyés Péter a köztévén. Ezzel együtt szerinte lényeges, hogy nem történt piaccsökkenés, hiszen
a pandémia évében nominális értékben mintegy kétszázmilliárd forinttal több pénzt hagytak a magyarok a boltokban, mint 2019-ben.
