Megkímélte a járvány első hulláma a legtöbb magyarországi állást

Nemzetközi összevetésben kevés munkahelyet pusztított el a járvány Magyarországon, legalábbis ez derül ki a napról napra megjelenő, újabb munkaerőpiaci adatokból. Jó hír, hogy Európa legtöbb tagállamától eltérően idehaza nem szenvedtek különös hátrányt a nők és a 25 év alatti munkavállalók sem. A munkaerőpiaci fordulat, úgy tűnik, bekövetkezett, ugyanakkor mindenki óvatosságra int.

Fotó: MTI

Nem okozott jelentős károkat a járvány a hazai munkaerőpiacon: a vállalatok túlnyomó többsége megtartotta munkavállalóját, és a legtöbb európai uniós országgal ellentétben a nők és a fiatalok foglalkoztatottsága sem romlott jelentősen – olvasható ki az uniós statisztikai hivatal folyamatosan bővülő adatsoraiból. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az állami foglalkoztatási szerv adatai és a piaci szereplők is úgy látják: bekövetkezett a munkaerőpiaci fordulat, ugyanis hetek óta kevesebb az újonnan regisztrált álláskereső, mint az elhelyezkedő munkavállaló.

A nemzetközi szervezetek is úgy látják, kiemelkedően sikeresen védekezett Magyarország, mivel a járvány terjedésének korai szakaszában hozta meg a szükséges egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket. Jóval korábban léptünk, mint Nyugat-Európa, ahol az újraindulás korántsem volt zökkenőmentes. Az eredményes válságkezelésnek köszönhetően hazai vállalkozások világgazdasági pozíciója erősödhet a jövőben.

A szakértők ugyanakkor azt is megjegyzik, a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok a hazai munkaerőpiacot sem hagyják érintetlenül, ugyanakkor az átképzési programokkal és a rugalmasabb főnök-beosztott viszonynak köszönhetően nem várható a 2008–2009-es gazdasági válsághoz mérhető krízis.

A nőket rosszabbul érintette a járvány

A járvány megjelenését követően bevezetett korlátozó intézkedések az összes európai tagállamban a nők állását sodorta leginkább veszélybe. Ennek részben az az oka, hogy a távoktatás bevezetésével nekik kellett otthon maradniuk gyermekükkel. Magyarországon emiatt nem veszítették el a nők tömegesen a munkájukat, amelynek oka részben a vállalatok munkaszervezésének, illetve a szabadságok kiadásának, részben pedig az otthoni munkavégzés gyors bevezetésének volt köszönhető.

A ledolgozott órák számának változása a járvány megjelenését követően

Magyarországon csökkent legkevésbé az Európai Unió tagállamai közül a nők ledolgozott munkaóráinak száma a koronavírus megjelenését követően 2020 első három hónapjában a tavalyi év utolsó három hónapjához képest – derül ki az Eurostat első negyedéves jelentéséből. Egy év alatt ráadásul hazánk azon kevés tagállamok közé tartozik, ahol éves összehasonlításban emelkedett a nők ledolgozott óraszáma.

Éves összevetésben mindössze 0,8 százalékkal dolgoztak kevesebbet a magyarok az idei év első három hónapjában. Ezzel szemben Szlovákiában több mint nyolc, míg Ausztriában hat százalékkal esett vissza a ledolgozott munkaidő a járvány által nem érintett 2019-es év első negyedévéhez képest. A legnagyobb kiesést az olaszok szenvedték el, mintegy tíz százalékkal esett vissza a járvány hatására a munkában eltöltött idő. A korlátozó intézkedések Magyarország mellett Romániában, Bulgáriában és Hollandiában éreztették legkevésbé hatásukat. A felmérések is alátámasztják a kedvező adatokat, a munkavállalók hatékonyabbnak érezték magukat a home office-ban a karantén ideje alatt.

Európa a fiatalokról mondott le először

Az Eurofound felméréséből kiderült, a járvány első szakasza, tehát a legszigorúbb korlátozó intézkedések a fiatalokat, jellemzően a 25 év alattiakat viselték meg leginkább. A szubjektív jóllétre vonatkozó felmérések szerint több mint 20 százalékuk kilátástalannak érezte munkaerőpiaci helyzetét a legtöbb EU-s tagállamban, emellett a szociális érintkezések korlátozása is kedvezőtlenül hatott a mindennapjaikra.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbb tagállamban csökkent a fiatalok foglalkoztatottsági szintje. Ennek oka, hogy a gyakornokokkal, ideiglenesen foglalkoztatott munkavállalókkal kezdték a gazdaság szereplői az elbocsátásokat annak érdekében, hogy az idősebb, tapasztaltabb munkavállalókat hosszabb leállás esetén is megtarthassák. Ez a folyamat jellemezte hazánkat is az áprilisi leállások alatt, ugyanakkor elhelyezkedésüket segítette, hogy más munkakörökben megnőtt irántuk a kereslet. Több futárra, sofőrre lett szükség a járvány megjelenésével, ezekre a pozíciókra pedig többségében a fiatalok jelentkeztek.

Hazánkban a nemzetközi adatok szerint enyhén nőtt a fiatal, 15–25 év közöttiek munkaerőpiaci aktivitása. A 27 tagállam közül Magyarország mellett mindössze öt másik tagállamban nem esett vissza a fiatalok foglalkoztatása az év első három hónapjában.

Bekövetkezett a fordulat

Az elmúlt hetek adatai alapján egyértelmű, hogy bekövetkezett a kedvező munkaerőpiaci fordulat. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára azt közölte, részben a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatási adatok negyedik hete kedvezően alakulnak: csökken a regisztrált álláskeresők száma és bővül a foglalkoztatás. Emiatt célzottabbá válik a munkahelyteremtő bértámogatás: július 16-tól a 25 év alatti regisztrált álláskeresők, illetve a tartós álláskeresők foglalkoztatásához igényelhető a havi bruttó 200 ezer forintos állami segítség.

A kormány mellett az álláspiaci szereplők, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek, a diákszövetkezetek és a járványt jól átvészelő vállalkozások is úgy látják, nem várható drasztikus elbocsátási hullám. Azt ugyanakkor senki sem tudja, a járvány második hulláma milyen kihívások elé állítja a gazdaságot, illetve az is nagyban befolyásolja a foglalkoztatást, mikor fejlesztik ki a koronavírus elleni vakcinát.