– A napokban megkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Mire kell figyelniük idén a gazdálkodóknak?
– Több mint 165 ezer gazdálkodó kérelmét várja a Magyar Államkincstár. Ők összesen 44 jogcímre nyújthatják be a támogatási kérelmüket. Ezek közé tartoznak az olyan kiemelten fontos támogatási formák, mint például a területalapú támogatások vagy az állattartók tevékenységéhez kapcsolódó jövedelempótló támogatások, az agrár-környezetgazdálkodási, a zöldítési vagy éppen az erdőgazdálkodással összefüggő támogatások. A kérelmek benyújtási határideje május 17-e, de ez még május utolsó napjáig szankciómentesen módosítható, június 9-ig pedig már csak késedelmi szankcióval. Fontos, hogy idén és jövőre még a 2015 óta jól bejáratott rendszerben történnek a kifizetések.
– Milyen szankció jár annak, aki késve nyújtja be vagy javítja kérelmét? Kapnak segítséget a gazdák?
– Természetesen kapnak segítséget. Egyrészt a falugazdász hálózat 110 ezernél is több gazdálkodónak nyújt segítséget kérelmei kitöltésében és beadásában, másrészt a Magyar Államkincstár alkalmazza az előzetes ellenőrzés intézményét, amelynek köszönhetően a benyújtott kérelmek adminisztratívan kiszűrhető hibáit, hiányosságait a gazdálkodónak még van lehetősége korrigálni. Az idei év fontos újítása pedig a Mobilgazda elnevezésű applikáció, amely sok más hasznos funkció mellett segíti az egységes kérelmek benyújtását is. Mindenki azt szeretné, ha minél kevesebb kérelemnél merülnének fel problémák, hiszen annál biztonságosabban kezdhető meg az őszi előlegfizetés.
– A közvetlen támogatások mellett az idén már több fontos pályázatra is várnak az élelmiszeripar szereplői vagy akár az állattartók. Milyen pályázatok jelennek meg a közeljövőben?
– Két felhívás válik hamarosan elérhetővé, az egyik a mezőgazdasági kisüzemek, a másik a kertészeti ültetvények fejlesztésére koncentrál. A legkisebb mezőgazdasági termelőkre külön is figyelünk, nekik első körben április 20-ig, majd ezt követően egy újabb fordulóban júniusban lesz nyitva egy olyan pályázati lehetőség, amelynek részeként az elnyert, 15 ezer eurónyi forintot jelentő pénzügyi keret szabadon felhasználható.
A pályázat népszerűségét jól jelzi, hogy az év végén meghirdetett fordulóban kétezer pályázatot nyújtottak be a termelők, esetükben másfél milliárd forintról már döntés is született.
Még áprilisban megjelenik a gyümölcs- és gyógynövénytermesztők 15 milliárd forint keretösszegű, ültetvénytelepítést célzó támogatása. A korszerű ültetvények nem elképzelhetők öntözés és fagyvédelem nélkül, így ezek kialakítása is a pályázat részét képezi.
Az új ültetvényektől azt várjuk, hogy a stabilabb árualap révén elősegítsék a hazai gyümölcstermesztés versenyképességét, és csökkentsék a termelők kitettségét például az időjárás vagy az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Feldman Zsolt: A beruházások ellenállóbbá teszik a piaci hatásokkal szemben az agrárium és az élelmiszeripar szereplőit
Fotó: Havran Zoltán
– Hol kellett megemelni a korábbi pályázatok keretösszegét?
– Kiemelném az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot, amely az egész hazai állattartás érdemi megújulását segíti elő. A tavaly ősszel megjelent felhívás eredeti keretösszege ötvenmilliárd forint volt. Az érdeklődés hatalmas volt, most azt látjuk, hogy legalább 270 milliárd forint támogatás igénylésére irányuló pályázat lesz végül eredményes. Eddig 142 pályázat támogatói okiratát írtuk alá hetvenmilliárd forint értékben, és május végéig a többi kérelem túlnyomó részénél is megszülethetnek a döntések.
– Milyen kiírások várhatók még az idén?
– A következő hónapokban megjelenő,
nagyságrendileg hatszázmilliárd forint értékű új kiírások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minden területén lehetőséget kínálnak a technológiai megújulásra. Ezek közül az élelmiszeripar egésze jelentős támogatásra számíthat.
Összesen 250 milliárd forint értékben jelennek meg pályázatok, külön és testre szabottan a kisebb szereplőknek és külön a nagyobbaknak is, és 2027-ig még ötszázmilliárd forintot tervezünk az élelmiszeripar fejlesztésére fordítani, ami lehetővé teszi az ágazat megújulását. A kormány kiemelt feladatának tartja az agrárium és a vidék fejlődését, ezért 3300 milliárd forinttal nyolcvan százalékra növelte az uniós források mellé adott nemzeti társfinanszírozás mértékét, így több mint 4000 milliárd forintra nő a magyar vidék fejlesztésére fordítható összeg 2027-ig.
– A fejlesztések ellensúlyozhatják az élelmiszerek világszerte jósolt, tartós áremelkedését?
– A legfontosabb, hogy ezek a fejlesztések erősebbé, a piaci hullámzásokkal szemben ellenállóbbá és a piaci térnyerésre alkalmassá teszik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőit.
A fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan több élelmiszert tudunk termelni, jobb minőségben és akár olcsóbban is.
Visszautalnék az ültetvénytelepítésre. Minél több fagyvédelemmel ellátott gyümölcsültetvényünk van, annál kevésbé fenyeget az a veszély, hogy az elfagyott termés miatt drasztikusan megdrágul a hazai gyümölcs.
A magasabb árakhoz egyébként világszerte elsősorban a koronavírus-járvány hatásai és más piaci folyamatok vezetnek.
Nagyon rövid idő alatt bekövetkező, történelmi léptékű, harminc-ötven százalékos takarmányár-emelkedés zajlott az elmúlt időszakban. Ez komoly problémát okoz az állattartóknak, de az energiaárak emelkedése jelentős többletköltséget okoz például az élelmiszeripar számára.
Ezek hatása óhatatlanul a fogyasztói árakban is megjelenik, ugyanakkor az élelmiszerpiac gyakorlati működése miatt áttételesen és jelentősen tompítva. Így nem kell hirtelen jelentősen megugró élelmiszeráraktól tartaniuk a családoknak.
