A járvány hatására világszerte emelkedik az élelmiszerek ára

A gabona világszerte tapasztalt kiugró áremelkedése, az állatbetegségek és az elhúzódó koronavírus-járvány a következő időszakban immár mindenhol érezteti hatását: a húsfélék, a pékáruk és a tejtermékek áremelkedését már nem lehet elkerülni. A hazai fogyasztóknak ugyanakkor nem kell elviselhetetlen költségnövekedéstől tartaniuk.

A fogyasztóknak nem kell hirtelen bekövetkező, látványos áremelkedéstől tartaniuk Fotó: Bach Máté

A világjárvány káros következményeként világszerte az élelmiszerek fokozatos áremelkedése várható a következő időszakban, ám annak mértéke egyelőre nem látható.

A drágulás tisztán nemzetközi okokra vezethető vissza, a hazai gazdaságpolitika érdemben nem tud hatni a várható piaci folyamatokra.

A termelők immár nem tudják elkerülni az áremelést, így előbb-utóbb a fogyasztók is szembesülnek a drágább pékáruval, tejtermékkel és húsfélékkel.

Kína mozgatja a szálakat

A legtöbb élelmiszerféle árának várható emelkedését a világpiacon egekbe szökő gabonaárak okozzák.

Egy év alatt a legfőbb gabonanövények ára 50-70 százalékkal emelkedett, és a folyamatnak még nem látszik a vége.

Ennek pedig elsősorban Kína és az arab országok keresletének erős növekedése, a betárolás iránti igény az oka.

A kereslet megugrásának több oka is van. A kedvezőtlen időjárás miatt némileg elmaradt a legfőbb gabonatermő területeken a termésmennyiség az átlagostól, ám ez önmagában még nem indokolná a világpiaci árak rohamos emelkedését.

Komoly hatást gyakorol ugyanakkor hosszú távon is az árakra a koronavírus-járvány.

A pandémia kitörését követő szállítási nehézségek és a járvány következményeként az önellátás iránti nagyobb igény jelentős keresletet generált.

A kicsúcsosodó kereslet Kínára, a világ legnépesebb országára is igaz. A távol-keleti állam a jelentős gabonakészleteket nemcsak a megfelelő élelmiszer-ellátás céljából raktározza, hanem a takarmányigény növekedése miatt is. A jelentős igény pedig annak tudható be, hogy

az elmúlt években több milliárd sertés leölésével járó afrikai sertéspestis-járványt követően Kína ismét önellátóvá válna sertéshúsból.

A következő időszak nagy kérdése, hogy ez ­sikerül-e, mivel a kór ismét felütötte a fejét.

Transzatlanti radikálisok

Az ágazati szereplők egyre gyakrabban kongatják a vészharangot: a radikális, állattartás-ellenes mozgalmak és az élelmiszeripari innováció nyomán egyre több, a hús kiváltását célzó alternatív termék piacszerzési törekvése miatt az észak-amerikai és az európai államokban csökken a hagyományos állati termékek iránti kereslet.

Ezúttal a hagyományos állattartást vették üldözőbe a radikális civil szervezetek
Fotó: Havran Zoltán

Az euró­pai gazdaszervezetek ezért több tájékoztató kampányt is indítottak annak érdekében, hogy bemutassák: a radikális mozgalmak túlzó, sokszor manipulált eszközökkel próbálják meg az alternatív táplálékok felé terelni a fogyasztókat, színtisztán üzleti és politikai érdekeket kiszolgálva.

Az állattartókat az ág is húzza

A legfontosabb tőzsdén jegyzett gabonafélék, mint a búza, a kukorica vagy a szója az állati takarmányok legfontosabb alapanyagai. Mivel a gabonaárak másfélszeresükre emelkedtek, ezért a takarmányozási költségek, így az állattartók költségei is jelentősen megnőttek.

Elsősorban ezek következménye, hogy Magyarországot sem kerüli el az élelmiszerek árának világszerte tapasztalt emelkedése. Az előállítási költségek növekedése szinte biztos, hogy a fogyasztói árak emelkedésével is együtt jár.

Ez nem csak nálunk várható: Németországban a legfrissebb adatok szerint a 70-es évek óta nem tapasztalt mértékben emelkedett rövid idő alatt az élelmiszerek nagykereskedelmi ára.

A növekvő takarmányozási költségek mellett megmaradtak a 2020-as év káros következményei is.

Továbbra is alig vagy egyáltalán nem működik a koronavírus-járvány miatt a turizmus és a vendéglátás. Ezzel jelentősen csökkent a kereslet a húsfélék, a tejtermékek és a pékáruk iránt is.

A takarmányozással összefüggő kiadások adják az állattartók önköltségének legnagyobb részét
Fotó: Havran Zoltán

A jövedelmezőség ráadásul már a koronavírus megjelenése előtt romlani kezdett azáltal, hogy 2019-től jelentős korlátozásokat kellett bevezetni a nagy sertésexportáló országokkal szemben az afrikai sertéspestis miatt.

Szintén az állatbetegségek nehezítik a baromfiágazat mindennapjait, mivel a madárinfluenza időről időre felüti a fejét Európában; tavaly a védekezés részeként Magyarországon is komoly állományleöléseket kellett elrendelni.

Eddig bírták a magyar gazdák

A kormányzati támogatások számos ágazatban érdemben segítik a működés fenntartását, ennek ellenére eltérő mértékben, de minden élelmiszer-termelő szektorban érezteti hatását a koronavírus-járvány. Idehaza a sertéságazat kapta a legnagyobb gyomrost, de a baromfiágazatot is sújtja a korlátozások miatti keresletcsökkenés.

Az élelmiszerek közül a húsfélék hosszabb távon a magasabb árakon stagnálhatnak
Fotó: MTVA/Oláh Tibor/

Emellett a sertéstartók exportlehetőségei folyamatosan csökkennek: részben azért, mert Európában többlet jelent meg a közös piacon, részben pedig azért, mert Kína az önellátásra törekvés jegyében kevesebb sertéshúst és élő sertést importál. Számos állam korlátozásokat vezetett be hazánkkal szemben, a korábban meghatározó célországok közül az importtilalmon csak Japán enyhített az elmúlt időszakban.

A takarmányárak emelkedése miatt a sertéshús, a baromfifélék és a tojás drágulására is számítani kell.

Szintén a járvány miatt a tejágazatban is nőtt az előállítási költség. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjai körében végzett felmérésből kiderül, hogy a gyártás során kötelező higiéniás felszerelések, például a maszk és a kesztyű jelentős tavalyi áremelkedése érdemben megdobta a költségeket.

Hatással volt a költségek emelkedésére az energiaárak növekedése, a nagyobb munkaerőköltség, valamint az euró–forint árfolyam változása is.

A pékek is az energiaárak és a munkaerőköltség növekedésével, valamint a gabona mint alapanyag áremelkedésével indokolták a várható fogyasztói­ár-drágulást. A tojáságazatra is igazak ezek a szempontok annak ellenére, hogy itt a kereslet tavaly érdemben nem csökkent.

A pénztárcánkat sem kíméli a pandémia

A fogyasztóknak tehát emelkedő élelmiszerárakkal kell számolniuk, ám annak mértéke egyelőre nem látható.

Az árváltozás nem hirtelen és látványosan megy végbe, fokozatosan növekednek a költségek.

Ennek oka az is, hogy a kiskereskedelmi láncok árpolitikájuknál figyelembe veszik, hogy a jelentősebb, látványos árváltozás a kereslet átmeneti visszaesését okozza, ami egyik szereplőnek sem érdeke.

A fogyasztóknak nem kell hirtelen bekövetkező, látványos áremelkedéstől tartaniuk
Fotó: Bach Máté

Az állati termékpályák szereplői nemrégiben egy szakmai fórumon egyetértettek abban, hogy

az önköltségi árak 10-20 százalékos növekedését már nem képesek egyedül viselni. Igaz ez az állattartókra, a vágóhidakra és a feldolgozókra egyaránt.

A önköltség eddig

11 százalékkal nőtt a sertéságazatban,

17 százalékkal a baromfiágazat egyes területein,

7 százalékkal a tejágazatban,

darabonként 3 forinttal pedig a tojáságazatban.

Mivel a gabona világpiacán tapasztalt áremelkedésnek egyelőre nem látszik a vége, csökkenésre pedig remény sincs, ezért a fogyasztói árak is tartósan magasabb tartományban maradnak.

Attól ugyanakkor nem kell tartaniuk a háztartásoknak, hogy az élelmiszerre fordított kiadásuk elviselhetetlen mértékben emelkedjen.

A szakmai szervezetek megkeresésünkre egyelőre elhatárolódtak attól, hogy megbecsüljék, milyen mértékben változhatnak a fogyasztói árak, ráadásul a mérték nagyban függ a kereslet változásától, amelyet viszont az átoltottság, így a járvány elleni korlátozások feloldásának időpontja érdemben befolyásolhat.