Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A világjárvány káros következményeként világszerte az élelmiszerek fokozatos áremelkedése várható a következő időszakban, ám annak mértéke egyelőre nem látható.
A drágulás tisztán nemzetközi okokra vezethető vissza, a hazai gazdaságpolitika érdemben nem tud hatni a várható piaci folyamatokra.
A termelők immár nem tudják elkerülni az áremelést, így előbb-utóbb a fogyasztók is szembesülnek a drágább pékáruval, tejtermékkel és húsfélékkel.
A legtöbb élelmiszerféle árának várható emelkedését a világpiacon egekbe szökő gabonaárak okozzák.
Egy év alatt a legfőbb gabonanövények ára 50-70 százalékkal emelkedett, és a folyamatnak még nem látszik a vége.
Ennek pedig elsősorban Kína és az arab országok keresletének erős növekedése, a betárolás iránti igény az oka.
A kereslet megugrásának több oka is van. A kedvezőtlen időjárás miatt némileg elmaradt a legfőbb gabonatermő területeken a termésmennyiség az átlagostól, ám ez önmagában még nem indokolná a világpiaci árak rohamos emelkedését.
Komoly hatást gyakorol ugyanakkor hosszú távon is az árakra a koronavírus-járvány.
A pandémia kitörését követő szállítási nehézségek és a járvány következményeként az önellátás iránti nagyobb igény jelentős keresletet generált.
A kicsúcsosodó kereslet Kínára, a világ legnépesebb országára is igaz. A távol-keleti állam a jelentős gabonakészleteket nemcsak a megfelelő élelmiszer-ellátás céljából raktározza, hanem a takarmányigény növekedése miatt is. A jelentős igény pedig annak tudható be, hogy
az elmúlt években több milliárd sertés leölésével járó afrikai sertéspestis-járványt követően Kína ismét önellátóvá válna sertéshúsból.
A következő időszak nagy kérdése, hogy ez sikerül-e, mivel a kór ismét felütötte a fejét.
Az ágazati szereplők egyre gyakrabban kongatják a vészharangot: a radikális, állattartás-ellenes mozgalmak és az élelmiszeripari innováció nyomán egyre több, a hús kiváltását célzó alternatív termék piacszerzési törekvése miatt az észak-amerikai és az európai államokban csökken a hagyományos állati termékek iránti kereslet.
Az európai gazdaszervezetek ezért több tájékoztató kampányt is indítottak annak érdekében, hogy bemutassák: a radikális mozgalmak túlzó, sokszor manipulált eszközökkel próbálják meg az alternatív táplálékok felé terelni a fogyasztókat, színtisztán üzleti és politikai érdekeket kiszolgálva.
A legfontosabb tőzsdén jegyzett gabonafélék, mint a búza, a kukorica vagy a szója az állati takarmányok legfontosabb alapanyagai. Mivel a gabonaárak másfélszeresükre emelkedtek, ezért a takarmányozási költségek, így az állattartók költségei is jelentősen megnőttek.
Elsősorban ezek következménye, hogy Magyarországot sem kerüli el az élelmiszerek árának világszerte tapasztalt emelkedése. Az előállítási költségek növekedése szinte biztos, hogy a fogyasztói árak emelkedésével is együtt jár.
Ez nem csak nálunk várható: Németországban a legfrissebb adatok szerint a 70-es évek óta nem tapasztalt mértékben emelkedett rövid idő alatt az élelmiszerek nagykereskedelmi ára.
A növekvő takarmányozási költségek mellett megmaradtak a 2020-as év káros következményei is.
Továbbra is alig vagy egyáltalán nem működik a koronavírus-járvány miatt a turizmus és a vendéglátás. Ezzel jelentősen csökkent a kereslet a húsfélék, a tejtermékek és a pékáruk iránt is.
A jövedelmezőség ráadásul már a koronavírus megjelenése előtt romlani kezdett azáltal, hogy 2019-től jelentős korlátozásokat kellett bevezetni a nagy sertésexportáló országokkal szemben az afrikai sertéspestis miatt.
Szintén az állatbetegségek nehezítik a baromfiágazat mindennapjait, mivel a madárinfluenza időről időre felüti a fejét Európában; tavaly a védekezés részeként Magyarországon is komoly állományleöléseket kellett elrendelni.
A kormányzati támogatások számos ágazatban érdemben segítik a működés fenntartását, ennek ellenére eltérő mértékben, de minden élelmiszer-termelő szektorban érezteti hatását a koronavírus-járvány. Idehaza a sertéságazat kapta a legnagyobb gyomrost, de a baromfiágazatot is sújtja a korlátozások miatti keresletcsökkenés.
Emellett a sertéstartók exportlehetőségei folyamatosan csökkennek: részben azért, mert Európában többlet jelent meg a közös piacon, részben pedig azért, mert Kína az önellátásra törekvés jegyében kevesebb sertéshúst és élő sertést importál. Számos állam korlátozásokat vezetett be hazánkkal szemben, a korábban meghatározó célországok közül az importtilalmon csak Japán enyhített az elmúlt időszakban.
A takarmányárak emelkedése miatt a sertéshús, a baromfifélék és a tojás drágulására is számítani kell.
Szintén a járvány miatt a tejágazatban is nőtt az előállítási költség. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjai körében végzett felmérésből kiderül, hogy a gyártás során kötelező higiéniás felszerelések, például a maszk és a kesztyű jelentős tavalyi áremelkedése érdemben megdobta a költségeket.
Hatással volt a költségek emelkedésére az energiaárak növekedése, a nagyobb munkaerőköltség, valamint az euró–forint árfolyam változása is.
A pékek is az energiaárak és a munkaerőköltség növekedésével, valamint a gabona mint alapanyag áremelkedésével indokolták a várható fogyasztóiár-drágulást. A tojáságazatra is igazak ezek a szempontok annak ellenére, hogy itt a kereslet tavaly érdemben nem csökkent.
A fogyasztóknak tehát emelkedő élelmiszerárakkal kell számolniuk, ám annak mértéke egyelőre nem látható.
Az árváltozás nem hirtelen és látványosan megy végbe, fokozatosan növekednek a költségek.
Ennek oka az is, hogy a kiskereskedelmi láncok árpolitikájuknál figyelembe veszik, hogy a jelentősebb, látványos árváltozás a kereslet átmeneti visszaesését okozza, ami egyik szereplőnek sem érdeke.
Az állati termékpályák szereplői nemrégiben egy szakmai fórumon egyetértettek abban, hogy
az önköltségi árak 10-20 százalékos növekedését már nem képesek egyedül viselni. Igaz ez az állattartókra, a vágóhidakra és a feldolgozókra egyaránt.
A önköltség eddig
Mivel a gabona világpiacán tapasztalt áremelkedésnek egyelőre nem látszik a vége, csökkenésre pedig remény sincs, ezért a fogyasztói árak is tartósan magasabb tartományban maradnak.
Attól ugyanakkor nem kell tartaniuk a háztartásoknak, hogy az élelmiszerre fordított kiadásuk elviselhetetlen mértékben emelkedjen.
A szakmai szervezetek megkeresésünkre egyelőre elhatárolódtak attól, hogy megbecsüljék, milyen mértékben változhatnak a fogyasztói árak, ráadásul a mérték nagyban függ a kereslet változásától, amelyet viszont az átoltottság, így a járvány elleni korlátozások feloldásának időpontja érdemben befolyásolhat.
Egyebek mellett egy kiskaput is bezár a kormány.
Elkerülhetetlen, hogy a diákok megtanulják a számlakezelést.
A vízszennyezők büntetése duplázódik.
Elemi érdekünk, hogy a magyar megtakarítások a magyar vállalatokat erősítsék.
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
Lendvai Ildikó mindent bevallott, ebbe még Magyar Péter is belepirult
Kőkemény kvíz: te le tudnál érettségizni töriből?
Véletlen, hogy az ukrán nagykövet és Magyar Péter ugyanott töltötték a húsvéthétfőt?
Megcsalás, anyagi gondok, csalódás – ennek a 3 csillagjegynek nagyon nehéz nyara lesz
Vitray Tamás fia volt az a túrázó, aki találkozott a nógrádi falu határában kóborló medvével
Kubatov Gábor újra felhozta a börtönt, Bognár György reakciója olaj a tűzre
Szoboszlai Dominik és Szalah testőrrel közlekednek? – videó
Súlyos, letöltendő börtönbüntetést kérnek a gyerekeit verő edző apára
Fény derülhet az ukrán kémbotrány legújabb részleteire
Egy nagyváradi magyar üzenete a gazembernek
Ezt az influenszert pénzeli az adójából a Tisza Párt képviselője
Egyebek mellett egy kiskaput is bezár a kormány.
Elkerülhetetlen, hogy a diákok megtanulják a számlakezelést.
A vízszennyezők büntetése duplázódik.
Elemi érdekünk, hogy a magyar megtakarítások a magyar vállalatokat erősítsék.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Egyebek mellett egy kiskaput is bezár a kormány.
Elkerülhetetlen, hogy a diákok megtanulják a számlakezelést.
A vízszennyezők büntetése duplázódik.
Elemi érdekünk, hogy a magyar megtakarítások a magyar vállalatokat erősítsék.
Hatalmas összeget fordít a jövő évi költségvetés tervezete a nyugellátásokra.
Tovább rontanák az Európai Unió versenyképességét.
Közeleg a végső határidő, óriási bajba kerülhet a Nitrogénművek, ha nem jön össze a megállapodás.
A külügyminiszter a Pfizer-ügyről akar részletes elszámolást.
Hiába vonult vissza a volt miniszterelnök, a gyermeke itt marad velünk.
Eszkalálódik az ukrán kémügy és következik az elnökválasztás második fordulója Romániában – ezek a fő témái podcastműsorunknak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
