A járvány hatására világszerte emelkedik az élelmiszerek ára

A gabona világszerte tapasztalt kiugró áremelkedése, az állatbetegségek és az elhúzódó koronavírus-járvány a következő időszakban immár mindenhol érezteti hatását: a húsfélék, a pékáruk és a tejtermékek áremelkedését már nem lehet elkerülni. A hazai fogyasztóknak ugyanakkor nem kell elviselhetetlen költségnövekedéstől tartaniuk.

A fogyasztóknak nem kell hirtelen bekövetkező, látványos áremelkedéstől tartaniuk Fotó: Bach Máté

Ez nem csak nálunk várható: Németországban a legfrissebb adatok szerint a 70-es évek óta nem tapasztalt mértékben emelkedett rövid idő alatt az élelmiszerek nagykereskedelmi ára.

A növekvő takarmányozási költségek mellett megmaradtak a 2020-as év káros következményei is.

Továbbra is alig vagy egyáltalán nem működik a koronavírus-járvány miatt a turizmus és a vendéglátás. Ezzel jelentősen csökkent a kereslet a húsfélék, a tejtermékek és a pékáruk iránt is.

A takarmányozással összefüggő kiadások adják az állattartók önköltségének legnagyobb részét
Fotó: Havran Zoltán

A jövedelmezőség ráadásul már a koronavírus megjelenése előtt romlani kezdett azáltal, hogy 2019-től jelentős korlátozásokat kellett bevezetni a nagy sertésexportáló országokkal szemben az afrikai sertéspestis miatt.

Szintén az állatbetegségek nehezítik a baromfiágazat mindennapjait, mivel a madárinfluenza időről időre felüti a fejét Európában; tavaly a védekezés részeként Magyarországon is komoly állományleöléseket kellett elrendelni.

Eddig bírták a magyar gazdák

A kormányzati támogatások számos ágazatban érdemben segítik a működés fenntartását, ennek ellenére eltérő mértékben, de minden élelmiszer-termelő szektorban érezteti hatását a koronavírus-járvány. Idehaza a sertéságazat kapta a legnagyobb gyomrost, de a baromfiágazatot is sújtja a korlátozások miatti keresletcsökkenés.

Az élelmiszerek közül a húsfélék hosszabb távon a magasabb árakon stagnálhatnak
Fotó: MTVA/Oláh Tibor/

Emellett a sertéstartók exportlehetőségei folyamatosan csökkennek: részben azért, mert Európában többlet jelent meg a közös piacon, részben pedig azért, mert Kína az önellátásra törekvés jegyében kevesebb sertéshúst és élő sertést importál. Számos állam korlátozásokat vezetett be hazánkkal szemben, a korábban meghatározó célországok közül az importtilalmon csak Japán enyhített az elmúlt időszakban.

A takarmányárak emelkedése miatt a sertéshús, a baromfifélék és a tojás drágulására is számítani kell.

Szintén a járvány miatt a tejágazatban is nőtt az előállítási költség. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjai körében végzett felmérésből kiderül, hogy a gyártás során kötelező higiéniás felszerelések, például a maszk és a kesztyű jelentős tavalyi áremelkedése érdemben megdobta a költségeket.

Hatással volt a költségek emelkedésére az energiaárak növekedése, a nagyobb munkaerőköltség, valamint az euró–forint árfolyam változása is.

A pékek is az energiaárak és a munkaerőköltség növekedésével, valamint a gabona mint alapanyag áremelkedésével indokolták a várható fogyasztói­ár-drágulást. A tojáságazatra is igazak ezek a szempontok annak ellenére, hogy itt a kereslet tavaly érdemben nem csökkent.

A pénztárcánkat sem kíméli a pandémia

A fogyasztóknak tehát emelkedő élelmiszerárakkal kell számolniuk, ám annak mértéke egyelőre nem látható.

Az árváltozás nem hirtelen és látványosan megy végbe, fokozatosan növekednek a költségek.

Ennek oka az is, hogy a kiskereskedelmi láncok árpolitikájuknál figyelembe veszik, hogy a jelentősebb, látványos árváltozás a kereslet átmeneti visszaesését okozza, ami egyik szereplőnek sem érdeke.

A fogyasztóknak nem kell hirtelen bekövetkező, látványos áremelkedéstől tartaniuk
Fotó: Bach Máté

Az állati termékpályák szereplői nemrégiben egy szakmai fórumon egyetértettek abban, hogy

az önköltségi árak 10-20 százalékos növekedését már nem képesek egyedül viselni. Igaz ez az állattartókra, a vágóhidakra és a feldolgozókra egyaránt.

A önköltség eddig

11 százalékkal nőtt a sertéságazatban,

17 százalékkal a baromfiágazat egyes területein,

7 százalékkal a tejágazatban,

darabonként 3 forinttal pedig a tojáságazatban.

Mivel a gabona világpiacán tapasztalt áremelkedésnek egyelőre nem látszik a vége, csökkenésre pedig remény sincs, ezért a fogyasztói árak is tartósan magasabb tartományban maradnak.

Attól ugyanakkor nem kell tartaniuk a háztartásoknak, hogy az élelmiszerre fordított kiadásuk elviselhetetlen mértékben emelkedjen.

A szakmai szervezetek megkeresésünkre egyelőre elhatárolódtak attól, hogy megbecsüljék, milyen mértékben változhatnak a fogyasztói árak, ráadásul a mérték nagyban függ a kereslet változásától, amelyet viszont az átoltottság, így a járvány elleni korlátozások feloldásának időpontja érdemben befolyásolhat.