Buborék szűrte információ
A szakember ezen a ponton egy fontos, sokak előtt nem is egészen ismert mozzanatra hívta fel a figyelmet. – A tartalomszelekcióról, az információk szűréséről és célzott tálalásáról akár úgy is vélekedhetnénk, hogy ezzel a szolgáltató csupán a felhasználói igényeit szolgálja ki, mégpedig anélkül, hogy közben a saját hasznát keresné.
Ez természetesen nem így van.
A tartalomszelekció módját erősen befolyásolja az adott szolgáltató üzleti modellje, ami azon alapul, hogy a felhasználók viselkedési adatait eladják a reklámozóknak. A hirdetők pedig ennek nyomán célzottan tudnak eljutni termékeikkel, szolgáltatásaikkal, egyéb tartalmakkal a felhasználókhoz – magyarázta Nyakas Levente.
Fotó: Pixabay
Az intézetvezető – idézve Eli Pariser szavait – emellett kitért arra is, hogy a közösségi média algoritmusai úgynevezett szűrőbuborékokat hoznak létre, méghozzá meglehetősen sokat.
Egymástól elkülönülő információs buborékok százmilliói léteznek ma, ami azzal jár, hogy egy adott felhasználó leginkább csak azokat a híreket látja, amelyeket a róla összegyűjtött információk alapján az algoritmus összeszed és felkínál neki. Így pedig ha az illető csak a közösségi médiából tájékozódik, más tartalommal biztosan nem fog találkozni.
– Azok a tájékozódást segítő elvek, amelyek a hagyományos médiavilágban alakultak ki, nem értelmezhetők ebben a környezetben. Így kár is felvetni például a kiegyensúlyozottság elvárását, a sokszínű tájékoztatás kötelezettségét vagy a hallgattassék meg a másik fél kívánalmát – fogalmazott az intézetvezető. A legnagyobb gond ugyanakkor a szakember szerint nem is ez. Hanem inkább az, hogy nem tudjuk, milyen elveket követ a hírválogató algoritmus, miközben azzal sem vagyunk tisztában, hogy kik az alkotói, és milyen rendszerességgel változtatnak rajta. Éppen ez az alapvető különbség a hagyományos és a közösségi média között. Előbbinél ugyanis tudható, hogy ki viseli a szerkesztői felelősséget, illetve az adott tévé, rádió vagy újság milyen értékrendet vall, milyen célokat szeretne elérni. A közösségi médiánál ugyanakkor legfeljebb feltételezések fogalmazhatók meg, átláthatóság valójában nincs. – Ez pedig – folytatta az intézetvezető – egyúttal a felelősség kérdését is problémássá teszi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!