Megtelt az európai égbolt

Több rekord is megdőlt tavaly az európai légi közlekedésben, a legforgalmasabb szeptemberi napon csaknem 40 ezer repülőgép szállt a fejünk felett. A forgalom növekedése a késések növekedésével járt együtt, egyes vélemények szerint a légiipar kiszolgáló infrastruktúrája Európában elérte, sőt meghaladta képességének határait.

2019. 09. 21. 8:47
null
A légiirányítók állami alkalmazottak, nem érdekük a forgalom további növekedése Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai légtér a legtúlterheltebbek közé tartozik a világon, a légiirányítás pedig rosszul működik – idézte az Aerotime.aero angol nyelvű szaklap Váradi Józsefet. A Wizz Air vezetője egy közelmúltbeli konferencián bírálta az EuroControlt, amely az európai országok nemzeti irányító szervezeteiből áll, ezért nehézkesebben működik, mint például az Egyesült Államok egyetlen szervezete, amely a kontinensnyi ország teljes légi forgalmát fogja össze. A légi irányítók állami alkalmazottak, ezért kevésbé fogékonyak a piaci folyamatokra, mint a légitársaságok, amelyeknek profitja szorosan összefügg a forgalom növekedésével.

Márpedig a légi forgalom évről évre növekszik, az Eurocontrol Network Manager szeptember elején kiadott éves jelentése szerint az európai légiforgalmi irányítás hálózata fennállása óta először kezelt több mint 11 millió gépet tavaly, vagyis az utolsó lezárt évben. (A 2019-es számok valószínűleg a 2018-asokat is felülmúlják majd.) A múlt évben több mint 11 millió járat fordult meg az európai légtérben, amely legforgalmasabb napján – szep-tember 7-én – 37 101 repülőgépet kezelt, ez 1200 járattal több az előző év rekordjánál. A forgalom összességében közel négy százalékkal nőtt 2018-ban az előző évihez képest.

A forgalom növekedése sok szempontból örvendetes: több utas, több turista, több költés. De vannak kevésbé örömteli következmények is, mint például a környezetterhelés növekedése. Közvetlen fejlemény az is, hogy a késések száma majdnem megduplázódott tavaly, emiatt szakértők úgy látják, hogy a légiforgalmi irányítás struktúrája elérte kapacitásának határait. Bár a helyzet évről évre nehezebb ebből a szempontból, az Aerotime.aero szakértői szerint van még hely az égbolton, csak éppen minden szereplőnek erőfeszítéseket kell tennie.

Az európai országok kormányai fokozhatják együttműködésüket, és olyan projekteket hozhatnak létre, mint a SESAR, amelynek célja a légi forgalom irányításának javítása közös kutatások elvégzésével. A légitársaságok pedig nagyobb befogadóképességű gépek forgalomba állításával mérsékelhetik a légtér zsúfoltságát. Erre ösztökéli őket a profitérdek is, hiszen a nagyobb, korszerűbb gépek kevesebb kerozint égetnek el.

Erről a törekvésről szól a Boeing és az Airbus versenye, és ennek a versenynek esett áldozatul a 737 Max gépek fejlesztése. Az Airbus 2023-ban tervezi leszállítani az A320-as típuscsalád eddigi legnagyobb tagját, az A321XLR-t, amely akár 220 utas elszállítását is lehetővé teszi, miközben az eredeti A320 150 székkel repült.

A légiirányítók állami alkalmazottak, nem érdekük a forgalom további növekedése
Fotó: Kurucz Árpád

A zsúfoltság csökkentésének kiváló módja az alternatív repülőterek bővítése. Bár az utasoknak kényelmetlenséggel jár a városközponttól 40-60 kilométerre lévő repülőterek megközelítése, de ezek használata hosszú távon lehetővé teszi a légitársaságoknak a kapacitásnövelést anélkül, hogy hatalmas összegeket költenének a nagy központi repülőterek résidőinek megszerzésére.

Lehetséges ugyanakkor, hogy az Európa feletti torlódásokat leginkább a légiiparon kívüli fejlemények oldhatják meg. Míg a társaságok egymás között küzdenek az utasokért, a nagy sebességű vasút igazi veszélyt jelent a légicégek nyereségére. Az Air France például máris kénytelen volt jelentősen csökkenteni munkahelyeinek számát azért, mert a légitársaság sok utast veszített a nagy sebességű vasúttal szemben. Az elmúlt években nőtt a vasúti szolgáltatásokat igénybe vevők száma Európában. Míg az utazók 2013-ban körülbelül 430 milliárd utaskilométert halmoztak fel, az Eurostat szerint 2017-ben ez a szám 465 milliárdra nőtt, vagyis stabil növekedést mutatnak a számok.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.