Eddig tizenöt magyar devizahiteles ügyet zárt le az Európai Unió bírósága, de könnyen lehet, hogy a hazai banki adósok ezután a legújabb kölcsönpert emlegetik majd a legfontosabbként. A decemberben indult eljárás lényegét a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum sajtóosztályának magyar munkatársa, Lehóczki Balázs világította meg a Magyar Nemzet kérdésére.
A jogász – kiindulópontként – felelevenítette a 2014-es úgynevezett Kásler-ügyet. Ezen, egyébként mérföldkőnek számító per nyomán alakult ki az a hazai álláspont, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis. Fontos elem volt, hogy a szerződésekből kieső árfolyamok a fogyasztó érdekében pótolhatók. Nem maradhattak a továbbiakban életben azok a szerződéses feltételek, amelyek más árfolyamot határoztak meg a kölcsön folyósításakor az adóst megillető, és mást a törlesztőrészlet címén a banknak járó summa kiszámításához – a magyar parlament 2014-ben törvényt fogadott el a kérdésben, ennek nyomán a jegybank deviza-középárfolyamai kerültek a hazai kölcsönmegállapodásokba.
– A mostani ügy ezen a mozzanaton alapul – magyarázta Lehóczki Balázs, majd így folytatta: a kérdés lényege ezúttal valójában az, érdekében állt-e a magyar fogyasztóknak, hogy új árfolyamok kerüljenek a semmis, régiek helyére. Ha ugyanis a deviza-kölcsönszerződés nem tartalmaz árfolyamot, akkor a megállapodás nem teljesíthető, – a sajtómunkás szavait továbbgondolva – tulajdonképpen olyan helyzet jön létre, mintha a kontraktust a felek meg sem kötötték volna. Ez pedig azzal a nyilvánvaló következménnyel járna, hogy nem az adósnak kellene viselnie teljes egészében az árfolyamkockázatot, nevezetesen azt a sok esetben igen jelentős anyagi terhet, ami a válság utáni időkben jelentkező árfolyamváltozás miatt őt terhelte. Ez pedig akár azzal is járhatna, hogy újra el kellene számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, az adósoknak pedig adott esetben komoly összegek is visszajárhatnának.
A hazai hiteladósok újra Luxembourgra figyelhetnek
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
– Mindez ugyanakkor csupán elvi lehetőség – húzta alá a bíróság munkatársa. Az EU ítélkező fórumának eljárása tavaly decemberben indult meg, a Győri Ítélőtábla akkor kérte a luxembourgi testülettől az uniós jog értelmezését. A magyar bíróság kérdést intézett az uniós testülethez, az ilyen – úgynevezett előzetes döntéshozatali – eljárás pedig általában másfél évig tart. – Azt is tudni kell – folytatta Lehóczki Balázs –, hogy az uniós rendelkezések kimondják: azokat a szerződési feltételeket, amelyeket jogszabály határoz meg, s így kerülnek a szerződésbe, nem lehet vizsgálni, ezek tisztességtelenségét nem lehet kimondani. Magyarországon – a Kásler-ügy uniós ítéletét és a magyar Kúria jogegységi döntését alapul véve – a 2014-es jogszabály rendezte el az árfolyamok ügyét.
– Jelenleg az eljárás kezdeti szakaszában járunk, a végeredmény nem jósolható meg, annyi azonban biztos, hogy új jogi megoldás jelent meg a devizahitel témakörében – mondta Lehóczki Balázs. Hozzátette azt is: hasonló elvet, felvetést követő román és lengyel devizahiteles ügyek érkeznek az Európai Bíróságra. A kérdéskör tehát még jó ideig komoly érdeklődésre tarthat számot, nemcsak a hiteladósok, de a jogászok körében is.
