– Lassan a végéhez közeledik a 2014–2020-as európai uniós támogatási ciklus. Hol tart a Vidékfejlesztési program megvalósítása?
– A program mintegy 1340 milliárd forintos keretét sikeresen lekötöttük, sőt a rendelkezésünkre álló lehetőségeket kihasználva – tekintettel az úgynevezett visszahulló forrásokra – az elérhető összeg 105 százalékára születtek támogatói döntések. E ciklus fontos eredménye, hogy a források több mint ötven százalékát beruházásokra tudtuk költeni. Az állattartás, az élelmiszeripar, a kertészet vagy éppen a borászat számára eljuttatott támogatások jól hasznosulnak, hiszen azt látjuk, hogy a beruházásoknak köszönhetően vállalkozásaink jövedelmezőbben működnek, eredményesebben gazdálkodnak.
– Az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal lehetett arról hallani, hogy a pályázatok benyújtása és a megvalósítás között eltelt időben olyan mértékben megemelkedtek a költségek, hogy sokan az elnyert támogatás ellenére sem tudják megvalósítani a tervezett beruházást.
– Tény, hogy az elmúlt években az építési költségek nagymértékben emelkedtek, ráadásul nagyon sok projekt megvalósítása – jellemzően az építőipari kapacitások hiánya miatt – csúszva indult. Azon dolgoztunk az elmúlt hónapokban, hogy a lehető legtöbb mezőgazdasági és élelmiszeripari projekt kapcsán segítséget nyújtson a tárca. Éppen ezért a már érdemben előrehaladt beruházásoknál lehetőséget adtunk a 24 hónapos megvalósítási határidő meghosszabbítására, a költségek növekedése miatt pedig a műszaki tartalom módosítását is kezdeményezhetik a nyertesek.
– Mekkora lesz a meghiúsult pályázatok miatt visszahulló forrás?
– Általános tapasztalat, hogy a különböző beruházási típusú felhívásoknál a nyertes pályázatok 10-15 százaléka nem valósul meg. Az elmúlt időszakban hozott áthidaló megoldásoknak köszönhetően azonban jelentősen csökkenteni tudtuk ezen projektek számát, ami óhatatlanul csökkenti a visszahulló források mértékét is. Arról, hogy ez ténylegesen mekkora összeget tesz majd ki, reményeink szerint február végén kapunk tisztább képet. Mivel a legtöbb ilyen pályázat beruházási típusú volt, ezért a megmaradt pénzek jelentős részét is erre a célra szeretnénk felhasználni. Az, hogy építéssel járó fejlesztéseket vagy eszközbeszerzésre vonatkozó pályázatokat tudunk-e újra meghirdetni, egyrészt attól függ, hogy mekkora összeget költhetünk még el, másrészt, hogy a Vidékfejlesztési program zárása egy tárgyalás alatt lévő európai uniós jogi szabályozásnak köszönhetően kitolódik-e egy évvel.
– Számíthatnak még új felhívások megjelenésére a gazdálkodók?
– Március végén jelenik meg a sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásait célzó pályázat. Ezt a felhívást is a visszahulló források terhére írjuk ki. A tervek szerint kétmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a gazdaságok. A felhívás szigorúan járványvédelmet szolgáló beruházásokra és az azzal összefüggő eszközbeszerzésekre vonatkozik majd, egy gazda azonban több telephelyének fejlesztésére is nyerhet támogatást. Arról még nem született döntés, hogy egy-egy gazdaság mekkora forrást vehet majd igénybe, az azonban már biztos, hogy a keret felülről nyitott. Tehát mindenki, aki szeretné a telepét fejleszteni, kaphat rá pénzt.
„A mostaninál jóval egyszerűbb struktúrában, kevesebb pályázatban gondolkodunk”
– A már meghirdetett 1340 milliárd forintból mennyit fizettek ki ténylegesen? Az idén milyen összeg juthat el a nyertesekhez?
– A ténylegesen kifizetett támogatások összege mára meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyekből beruházásokra eddig több mint 245 milliárd forintot tudtunk folyósítani a fejlesztéseket megvalósító nyertesek számára. A tavalyi évben mindezekből kicsivel több mint 200 milliárd forintot fizettünk ki. Ezt mindenképpen szeretnénk megismételni idén is.
– A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési program – szemben például az előző ciklussal – viszonylag botránymentesen zajlott. Minek köszönhető ez?
– Az elmúlt években felépített intézményrendszer olyan ellenőrzési mechanizmusokat és garanciákat tartalmaz, amelyek az európai uniós és a hazai forrásokat is védik. A pályázatokat pedig az előző ciklus kedvezőtlen tapasztalatait figyelembe véve alakítottuk ki, így a korábbi anomáliákat is kezelni tudtuk.
– Nyakunkon az új költségvetési ciklus, a dolgok jelen állása szerint azonban szinte biztos, hogy 2021-ben nem indulhat el a program. Hogyan állnak a tárgyalások Brüsszelben?
– Az európai unió többéves pénzügyi keretének tervezése az állam- és kormányfők szintjén erős vitákkal terhelt folyamat, amelyben Magyarország markáns véleményt képvisel. Míg az Európai Bizottság (EB) javaslata jelentősen csökkentené a Közös Agrárpolitikára (KAP) rendelkezésre álló forrásokat, több tagállammal együtt azon vagyunk, hogy az elvonás mértéke ne legyen nagyobb, mint amit a britek távozása indokol. Annál is inkább, mivel olyan gazdálkodói többletkötelezettségek jelenhetnek meg a következő időszakban, amelyek viselése nincs arányban a szűkebb költségvetéssel. A forráselvonás méltánytalan lenne a vidéki térségekkel, az uniós mezőgazdasággal szemben, amely egyébként az EU élelmiszerellátását biztosítja. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a rendelkezésre álló források tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jussanak el a termelőkhöz, segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, erősítsék versenyképességét, járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez és nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.
– Milyen előkészületek folynak itthon?
– A költségvetés tervezésével párhuzamosan zajlik a következő KAP tartalmi előkészítése is. Az előző ciklusokkal ellentétben azonban nemcsak a vidékfejlesztési források elosztását, hanem az összes mezőgazdaságot érintő támogatást egy stratégiai terv keretében kell összeállítaniuk a tagállamoknak. Az EB-nek ráadásul teljes jóváhagyási jogköre van e dokumentum felett. Míg korábban a közvetlen termelői támogatások tartalmi megtervezésekor valamelyest nagyobb szabadsággal bírtak az egyes országok, most ezen a területen is erősebb korlátozásokra számítunk a támogatási feltételek alakításakor. A tervezés elindult, várhatóan a jövő év elején be tudjuk nyújtani a dokumentumot az EB-nek. Annak érdekében, hogy a munka még hatékonyabb legyen, a minisztériumon belül közös irányítás alá került a két nagy támogatási pillér: a vidékfejlesztési forrásokért és a közvetlen termelői támogatásokért felelős szakterület egy államtitkársághoz tartozik.
– Milyen újdonságokat tartogat az új támogatási ciklus?
– Brüsszel azt szeretné, ha a Green Deal nevű nagy európai program keretében meghirdetett – és tartalmilag az idén tavasszal elkészülő – új uniós agrárstratégia elemei visszaköszönnének a tagállamok támogatási programjaiban is. Ez kérdéseket vet fel, hiszen mi alapvetően egy versenyképességi és növekedési pályát megalapozó dokumentumot szeretnénk összeállítani. Szakmailag nagy kihívás lesz, hogy a mostaninál jelentősen erősebbnek tűnő fenntarthatósági követelményekkel összeegyeztessük majd a bizottság elvárásait.
– A zöldgondolat mellett mely irányok lehetnek a leghangsúlyosabbak a stratégiában?
– A támogatáspolitikában nagy hangsúlyt kapnak a különböző környezetgazdálkodási, klímavédelmet szolgáló támogatások. A beruházásoknál is minden bizonnyal erős nyomás lesz rajtunk, hogy a környezetvédelemmel, energiahatékonysággal összefüggő fejlesztéseket célzó pályázatokat írjunk ki. Szeretnénk előnyben részesíteni a versenyképességet szolgáló intézkedéseket, ezen túlmenően pedig a generációváltással összefüggő, ténylegesen jól hasznosítható eszközöket, valamint az innováció minél szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazásának ösztönzését.
– A támogatásoknál milyen változásokra kell felkészülni?
– A legtöbb gazdálkodót érintő változás, hogy a ma alaptámogatás és zöldítés jogcímen kapható, hektáronként mintegy 75 ezer forintos hozzájárulást a jövőben egy támogatási formában vehetik majd igénybe a termelők. 2014-ig is így volt ez, de ehhez az időszakhoz képest jelentős eltérés, hogy a teljes összeg erős zöldítési feltételek teljesítéséhez lesz kötve. A közvetlen támogatások struktúrája ezenfelül összességében nem változik, ugyanúgy lesznek termeléshez kötött programok, kisgazda átalánytámogatás vagy fiatal gazdáknak járó támogatás, mint a mostani ciklusban. A második pillérben, vagyis a vidékfejlesztési forrásoknál a mostaninál jóval egyszerűbb struktúrában, kevesebb pályázatban gondolkodunk. Az eddigi tapasztalat ugyanis az, hogy az elaprózott pályázati szerkezet túlzott többletterhet jelent a gazdálkodóknak.
– A legoptimistább forgatókönyv szerint mikor lehet elfogadott stratégiai tervünk és mikor jelenhet meg az első pályázat?
– A mostani, ismert javaslatokon és szabályozási terveken alapuló menetrend szerint 2021 első negyedében benyújtjuk a kész dokumentumot, az új program első pályázatai a brüsszeli jóváhagyást követően, várhatóan 2022-ben jelenhetnek meg. Jó hír ugyanakkor a gazdálkodóknak, hogy a minisztérium a 2021-es átmeneti évre – várhatóan a vonatkozó speciális szabályok adta lehetőségeket kihasználva – tervez pályázatokat nyitni már 2020-ban is eme átmeneti időszak pénzügyi kereteinek terhére. Aggodalomra tehát nincs ok, ráadásul a közvetlen támogatásokat ez idő alatt is a mostani szabályok szerint kapják majd meg a gazdálkodók. Azon dolgozunk, hogy az agrár-környezetgazdálkodásban és az ökológiai termelésben érdekeltek számára is biztosítani tudjuk ezt a folytonosságot. Nem lenne szerencsés, ha egy-egy évre szüneteltetni kellene a többletkötelezettségek vállalásáért járó támogatások folyósítását.
