Változnak az uniós támogatások

Jelentős változásokra kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban. Bár még mindig sok a kérdőjel a következő hétéves ciklus kapcsán, azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös gazdálkodás feltételeinek. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a lapunknak adott interjúban elmondta: az idén is nyílnak még új pályázatok, a következő támogatási ciklusban pedig hazánk a vidékfejlesztési forrásokat a mostaninál koncentráltabb rendszerben osztaná szét. Ha marad az eddigi ütemterv, az új program első felhívásai 2022-ben jelenhetnek meg.

„A mostaninál jóval egyszerűbb struktúrában, kevesebb pályázatban gondolkodunk” Fotó: Havran Zoltán

– Számíthatnak még új felhívások megjelenésére a gazdálkodók?

– Március végén jelenik meg a sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásait célzó pályázat. Ezt a felhívást is a visszahulló források terhére írjuk ki. A tervek szerint kétmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a gazdaságok. A felhívás szigorúan járványvédelmet szolgáló beruházásokra és az azzal összefüggő eszközbeszerzésekre vonatkozik majd, egy gazda azonban több telephelyének fejlesztésére is nyerhet támogatást. Arról még nem született döntés, hogy egy-egy gazdaság mekkora forrást vehet majd igénybe, az azonban már biztos, hogy a keret felülről nyitott. Tehát mindenki, aki szeretné a telepét fejleszteni, kaphat rá pénzt.

„A mostaninál jóval egyszerűbb struktúrában, kevesebb pályázatban gondolkodunk”

– A már meghirdetett 1340 milliárd forintból mennyit fizettek ki ténylegesen? Az idén milyen összeg juthat el a nyertesekhez?

– A ténylegesen kifizetett támogatások összege mára meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyekből beruházásokra eddig több mint 245 milliárd forintot tudtunk folyósítani a fejlesztéseket megvalósító nyertesek számára. A tavalyi évben mindezekből kicsivel több mint 200 milliárd forintot fizettünk ki. Ezt mindenképpen szeretnénk megismételni idén is.

– A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési program – szemben például az előző ciklussal – viszonylag botránymentesen zajlott. Minek köszönhető ez?

– Az elmúlt években felépített intézményrendszer olyan ellenőrzési mechanizmusokat és garanciákat tartalmaz, amelyek az európai uniós és a hazai forrásokat is védik. A pályázatokat pedig az előző ciklus kedvezőtlen tapasztalatait figyelembe véve alakítottuk ki, így a korábbi anomáliákat is kezelni tudtuk.

– Nyakunkon az új költségvetési ciklus, a dolgok jelen állása szerint azonban szinte biztos, hogy 2021-ben nem indulhat el a program. Hogyan állnak a tárgyalások Brüsszelben?

– Az európai unió többéves pénzügyi keretének tervezése az állam- és kormányfők szintjén erős vitákkal terhelt folyamat, amelyben Magyarország markáns véleményt képvisel. Míg az Európai Bizottság (EB) javaslata jelentősen csökkentené a Közös Agrárpolitikára (KAP) rendelkezésre álló forrásokat, több tagállammal együtt azon vagyunk, hogy az elvonás mértéke ne legyen nagyobb, mint amit a britek távozása indokol. Annál is inkább, mivel olyan gazdálkodói többletkötelezettségek jelenhetnek meg a következő időszakban, amelyek viselése nincs arányban a szűkebb költségvetéssel. A forráselvonás méltánytalan lenne a vidéki térségekkel, az uniós mezőgazdasággal szemben, amely egyébként az EU élelmiszerellátását biztosítja. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a rendelkezésre álló források tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jussanak el a termelőkhöz, segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, erősítsék versenyképességét, járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez és nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.

– Milyen előkészületek folynak itthon?

– A költségvetés tervezésével párhuzamosan zajlik a következő KAP tartalmi előkészítése is. Az előző ciklusokkal ellentétben azonban nemcsak a vidékfejlesztési források elosztását, hanem az összes mezőgazdaságot érintő támogatást egy stratégiai terv keretében kell összeállítaniuk a tagállamoknak. Az EB-nek ráadásul teljes jóváhagyási jogköre van e dokumentum felett. Míg korábban a közvetlen termelői támogatások tartalmi megtervezésekor valamelyest nagyobb szabadsággal bírtak az egyes országok, most ezen a területen is erősebb korlátozásokra számítunk a támogatási feltételek alakításakor. A tervezés elindult, várhatóan a jövő év elején be tudjuk nyújtani a dokumentumot az EB-nek. Annak érdekében, hogy a munka még hatékonyabb legyen, a minisztériumon belül közös irányítás alá került a két nagy támogatási pillér: a vidékfejlesztési forrásokért és a közvetlen termelői támogatásokért felelős szakterület egy államtitkársághoz tartozik.

– Milyen újdonságokat tartogat az új támogatási ciklus?

– Brüsszel azt szeretné, ha a Green Deal nevű nagy európai program keretében meghirdetett – és tartalmilag az idén tavasszal elkészülő – új uniós agrárstratégia elemei visszaköszönnének a tagállamok támogatási programjaiban is. Ez kérdéseket vet fel, hiszen mi alapvetően egy versenyképességi és növekedési pályát megalapozó dokumentumot szeretnénk összeállítani. Szakmailag nagy kihívás lesz, hogy a mostaninál jelentősen erősebbnek tűnő fenntarthatósági követelményekkel összeegyeztessük majd a bizottság elvárásait.

– A zöldgondolat mellett mely irányok lehetnek a leghangsúlyosabbak a stratégiában?

– A támogatáspolitikában nagy hangsúlyt kapnak a különböző környezetgazdálkodási, klímavédelmet szolgáló támogatások. A beruházásoknál is minden bizonnyal erős nyomás lesz rajtunk, hogy a környezetvédelemmel, energiahatékonysággal összefüggő fejlesztéseket célzó pályázatokat írjunk ki. Szeretnénk előnyben részesíteni a versenyképességet szolgáló intézkedéseket, ezen túlmenően pedig a generációváltással összefüggő, ténylegesen jól hasznosítható eszközöket, valamint az innováció minél szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazásának ösztönzését.

– A támogatásoknál milyen változásokra kell felkészülni?

– A legtöbb gazdálkodót érintő változás, hogy a ma alaptámogatás és zöldítés jogcímen kapható, hektáronként mintegy 75 ezer forintos hozzájárulást a jövőben egy támogatási formában vehetik majd igénybe a termelők. 2014-ig is így volt ez, de ehhez az időszakhoz képest jelentős eltérés, hogy a teljes összeg erős zöldítési feltételek teljesítéséhez lesz kötve. A közvetlen támogatások struktúrája ezenfelül összességében nem változik, ugyanúgy lesznek termeléshez kötött programok, kisgazda átalánytámogatás vagy fiatal gazdáknak járó támogatás, mint a mostani ciklusban. A második pillérben, vagyis a vidékfejlesztési forrásoknál a mostaninál jóval egyszerűbb struktúrában, kevesebb pályázatban gondolkodunk. Az eddigi tapasztalat ugyanis az, hogy az elaprózott pályázati szerkezet túlzott többletterhet jelent a gazdálkodóknak.

– A legoptimistább forgatókönyv szerint mikor lehet elfogadott stratégiai tervünk és mikor jelenhet meg az első pályázat?

– A mostani, ismert javaslatokon és szabályozási terveken alapuló menetrend szerint 2021 első negyedében benyújtjuk a kész dokumentumot, az új program első pályázatai a brüsszeli jóváhagyást követően, várhatóan 2022-ben jelenhetnek meg. Jó hír ugyanakkor a gazdálkodóknak, hogy a minisztérium a 2021-es átmeneti évre – várhatóan a vonatkozó speciális szabályok adta lehetőségeket kihasználva – tervez pályázatokat nyitni már 2020-ban is eme átmeneti időszak pénzügyi kereteinek terhére. Aggodalomra tehát nincs ok, ráadásul a közvetlen támogatásokat ez idő alatt is a mostani szabályok szerint kapják majd meg a gazdálkodók. Azon dolgozunk, hogy az agrár-környezetgazdálkodásban és az ökológiai termelésben érdekeltek számára is biztosítani tudjuk ezt a folytonosságot. Nem lenne szerencsés, ha egy-egy évre szüneteltetni kellene a többletkötelezettségek vállalásáért járó támogatások folyósítását.