Tücsökfelfújt lárvaszószban
Talán csak a nyári uborkaszezon miatt (tényleg: mekkora is lehet ma az uborka görbülete?), de ismét előkerült a rovarevés nagyszerűsége.
Az Európai Parlamentben be akarják emelni az abortuszt az alapvető jogok körébe.

Hja kérem, ha már egyszer a zsidó származású képviselők „szükséges listázásával” és összeírásával nem sikerült felrázni őket annak idején, akkor ki kell találni valami újat! A parizer nem jött be. Most az „igazi konzervativizmus” van soron.

És elegünk van az ugyanilyen Európából, az ugyanilyen Nyugatból, elegünk van az önsorsrontásból és a feneketlen ostobaságból.

A társadalom mindjárt szét is hullott. Széthullott faji ellentétek mentén, ideológiai antagonizmusok szerint.

A politológus saját belső nyomorúságát, sivárságát, sikertelenségét vetíti ki a világba, majd utána elégedetten néz körül: „Na ugye, megmondtam!”

Guy Verhofstadt nekilátott aláírásokat gyűjteni ellenünk. Az íveket egy dobozkában tartja. Ki tudja, kiknek az aranyfogai között…

Ilyen kisszerű, pitiáner kor, mint a mai, utoljára a hanyatlásvégi Róma idején volt.

A globális kötelező minimumadó előzményeiről és arról, hogy ismét egyedül maradtunk.

Mikor, ki és milyen alapon döntötte el, hogy ki a kisökör, és ki Jupiter?

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.