Korlátozzák a gyülekezési jogot a franciák

Nagy többséggel megszavazta tegnap a francia nemzetgyűlés – a parlament alsóháza – a huligánellenes törvény első olvasatát, de még a kormánypárti padsorokban is kétkedés fogadta annak jogkorlátozó passzusait. Mindeközben tüntetésekre, sztrájkokra került sor országszerte.

2019. 02. 06. 8:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emmanuel Macron francia elnök Lendületben a köztársaság elnevezésű pártjának számos, a balszárnyhoz tartozó képviselője tartózkodott kedden a nemzetgyűlésben, mert „szabadsá­g­gyilkosnak” tartja, hogy a prefektusok – legfeljebb egy hónapos időtartamra – megtilthatják a tüntetéseken való részvételt olyanoknak, akikről úgy tartják: különös veszélyt jelentenek a közbiztonságra.

– Vigyázni kell az ilyen, nagyon népszerűnek tűnő törvényekkel. Ez tette tönkre [Nicolas] Sarkozy ötéves elnökségét – mondta az egyik renitens kormánypárti képviselő. Christophe Castaner belügyminiszter ugyanakkor megvédte a jogszabályt. – Az nem megakadályozni, hanem megvédeni akarja a tüntetéseket. Tüntetni alapvető jog egy demokrá­ciában. Nem engedem, hogy bármilyen szabadságjogot elvegyenek – közölte.

Fotó: Reuters

A március­ban a szenátus elé kerülő törvényjavaslat értelmében a többi közt adatbázisba veszik mindazokat, akiket kitiltottak a tüntetésekről, szabálysértésből bűncselekménnyé válik, ha a tüntető szándékosan elfedi az arcát – ezért akár egy év börtönt és 15 ezer eurós bírságot is kaphat –, a zavargások során elítéltekkel pedig megfizettetik az okozott anyagi kárt. Mindezt azzal indokolják: a sárga mellényesek október óta tartó elégedetlenségi mozgalmát sorozatosan zavargások kísérték, több ezren sebesültek már meg és több millió ­eurós kár keletkezett.

Tegnap, a szavazással párhuzamosan is az utcára mentek a franciák, de ezúttal a szakszervezetek felhívására, baloldali pártok támogatásával tüntettek szociális követelésekkel. Országszerte mintegy 160 megmozdulás volt, nemcsak Párizsban, de vidéki városokban is ezrek részvételével. Sokan abban reménykednek, hogy a hagyományos baloldali, illetve a sárgamellényes mozgalmak összeérnek.

– A követeléseink azonosak. A pártok és a szakszervezetek nélkül nem megyünk semmire – mondta tegnap a Le Monde-nak egy tüntető. A pártok az utcai politizálással már az uniós választások előtti kampányra is erőt gyűjtenek. A felmérések szerint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés 22, a Lendületben a köztársaság 20, míg három baloldali párt hat-nyolc százalék körüli eredményt érne el. A tegnapi tüntetéseket sztrájkfelhívás is kísérte, fennakadások voltak a közlekedésben és oktatási intézményekben is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.