Morrison hozzátette, azok az ausztrálok, akik háborús övezetbe vitték a családtagjaikat, hogy az Iszlám Állam terroristaszervezet soraiban harcoljanak, felelősek a döntéseikért. Leszögezte: ezek az emberek saját maguk okozták a gyerekeik katasztrófáját is. „Egyetlen ausztrált sem fogok veszélybe sodorni azért, hogy kimenekítsük őket onnan” – jelentette ki a miniszterelnök, az Iszlám Állam szíriai menekülttáborokban rekedt ausztrál fegyvereseire és családtagjaira utalva.
Morrison az ABC ausztrál televíziós társaság napokban készült interjújára reagált, amely egy észak-szíriai menekülttáborban lévő ausztrál nővel, Zehra Dumannal készült. A nő, aki két gyerekével menekült el a dzsihadisták utolsó szíriai enklávéjából, Baghúzból, azt mondta, hogy a hat hónapos kislányának orvosi kezelésre van szüksége, ezért haza akar menni Ausztráliába.
Greg Barton, az ausztráliai Deakin Egyetem biztonságpolitikai szakértője úgy véli, hogy noha Canberra korábban terroristaveszélyre hivatkozva utasította el szélsőséges állampolgárainak hazatelepítését, az Iszlám Állam „kalifátusának” megszűnése óta ez a veszély elhárult. Dumannal kapcsolatban azt mondta, hazaszállításával körültekintően kell eljárni, ám „teljes mértékben megoldható”. Hozzátette azt is, hogy Ausztrália ezt sok országnál könnyebben tudja intézni, úgy vélte azonban, hogy Morrison a májusi választások előtt – népszerűtlenségtől tartva – nem fog ilyen utasítást adni.
Több nyugati ország vonakodik visszafogadni a korábban a terroristákhoz csatlakozott állampolgárait az után, hogy az Iszlám Állam 2014-ben kikiáltott „kalifátusa” immár teljesen összeomlott, a szervezet pedig szétesett. E kormányok feladata most a többi közt az is, hogy bizonyítékokat szerezzenek állampolgáraik bűnösségére. Canberrának könnyebb dolga van, mert az ausztrál törvényhozás által 2014-ben elfogadott törvény szerint bárki, aki pusztán a „kalifátus” területén tartózkodott, akár tíz év börtönbüntetéssel is sújtható.
Egyelőre senkit nem állítottak bíróság elé ilyen váddal.
