Ma este fellélegzik a bolygó

Ma este egy órára újra sötétbe borul bolygónk a Föld órája kezdeményezés ideje alatt. Tavaly az emberiség harmada, mintegy 2,5 milliárd ember csatlakozott az akcióhoz, és idén is hasonló részvételre számítanak. Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: szervezetük a Föld egészségi állapotának hanyatlása ellen küzd, szerintük a civil akciókkal jelentős befolyást lehet gyakorolni a döntéshozókra. De szükség van egyéni vállalásokra is, mivel az er­deink területe másodpercentként több mint egy futballpályányit csökken, és a magyar lakosság is úgy él, mintha 1,9 Föld állna rendelkezésére.

A tervek szerint szombat este nagyon sok városban leoltják a villanyt Fotó: Reuters

A Föld órája kezdeményezés 2007-ben indult Sydney-ben: azt kérték az emberektől, hogy este fél kilenc és fél tíz között kapcsolják le otthonukban a fényeket, még a város díszvilágítása is kialudt – mondta lapunknak Antal Alexa, a WWF-Magyarország kommunikációs vezetője. Azóta rengeteg város és ország csatlakozott az akcióhoz, amely mára a világ legnagyobb önkéntes civil kezdeményezésévé vált: tavaly 188 országból 2,5 milliárd ember vett részt benne.

Antal Alexa szerint ennek oka, hogy a villanyok lekapcsolása egy könnyű és szerethető szimbólum. – Ilyenkor az emberek a szeretteikkel, barátaikkal tölthetnek el egy órát a sötétben, mindehhez könnyű kapcsolódni – tette hozzá a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint az akció nemcsak erről a hatvan percről szól, hanem a Föld egészségi állapotáról, vagyis a gyakorlatban arról, hogy milyen vállalások születnek ezentúl.

A tervek szerint szombat este nagyon sok városban leoltják a villanyt
Fotó: Reuters

– Szerencsére vannak már kézzelfogható eredmények kormányok, vállalatok és egyének szintjén is. Ilyen például, hogy a Galápagos-szigeteken betiltották az eldobható műanyag zacskó használatát, Görögországban 500 ezer aláírást sikerült összegyűjteni egy szénerőmű nyitása ellen, Indiában és a Fülöp-szigeteken pedig számos család otthonában már napenergia biztosítja a világítást – sorolta a Föld órája akcióhoz kapcsolódó eredményeket Antal Alexa.

Kiemelte, most is ambiciózus vállalások vannak: Argentínában egy 3,5 millió hektáros tengervédelmi terület létrehozását tűzték ki célul, Ugandában pedig 2700 hektáron terveznek Föld órája erdőt telepíteni helyi közösségek segítségével.

A nemzetközi szervezetek évtizedek óta figyelmeztetnek az emberi tevékenységnek a Földre és az élővilágra gyakorolt káros hatásaira. A WWF szerint napjainkban már a Földnek mind­össze egynegyede mentesül a káros emberi tevékenység alól, ez az arány 2050-re tíz százalékra csökkenhet.

Jól példázza ezt, hogy a felmérések szerint globálisan a gerinces fajok populációi az 1970-es évekhez képest 60 százalékkal zsugorodtak. Leginkább a trópusi területek érintettek, a legdrámaibb csökkenés a Dél- és Közép-Amerikát magában foglaló ökorégióban, valamint a Karib-térségben követezett be, ahol 89 százalékos a populációvesztés. A biológiai sokféleség pusztulása pedig egyenes hatással van az emberiség életére is, tekintettel például arra, hogy az élelmiszer-termelésünk 35 százaléka a természetes beporzástól függ.

A Föld egészsége szempontjából az egyik legfontosabb az erdők kérdése, amelyek aránya drasztikusan csökken a mezőgazdasági területek, ültetvények terjeszkedése, illetve az éghajlatváltozás miatt.

2017-ben például másodpercenként vesztett el a Föld több mint egy futballpályányi erdőterületet, derült ki a Global Forest Watch felmérésből. Jelenleg a pálmaolaj iránti nagy kereslet az esőerdők irtásának egyik legnagyobb problémája.

Ez a legnagyobb hatékonysággal termelhető olaj, amely jól felhasználható számos területen, így túl nagy mennyiségben és nem fenntarthatóan kezdte el az emberiség termelni az elmúlt harminc-negyven évben. Szakértők szerint a küzdelem korántsem ért véget az erdők megmentése érdekében, ugyanakkor a globális egyensúly irányába mutató reménykeltő folyamatok is megfigyelhetők.

– A Föld erdei minden évtizedben egyre gyorsabban és nagyobb mértékben vonják ki a szenet a légkörből – mondta Britton Stephens, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ munkatársa egy friss kutatásukra hivatkozva.

Ebből kiderült, hogy az erdők egyre gyorsabb növekedése összeköthető azzal, hogy – a légszennyezettség miatt – több szén-dioxid került a levegőbe, illetve összefügg a magasabb átlaghőmérséklettel vagy a talajba került egyre több nitrogénnel is. – Főként a trópusi esőerdők, de az északi erdőségek is több szenet kötnek le, mint azt a tudósok gondolták volna – teszi hozzá a kutató.

– Magyarországon úgy élünk, mintha 1,92 Föld állna a rendelkezésünkre. A világátlag 1,79, de az USA-ban például ez 4,9, Ausztráliában 5,4, Luxemburgban pedig eléri a 9-et. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységünk erőforrásigénye nem áll párhuzamban a Föld eltartóképességével. Ezt az egyensúlyi állapotot az 1970-es években léptük át.

A legnagyobb problémát Magyarországon is a szénlábnyom jelenti. Nemcsak a közlekedés és a mezőgazdaság, hanem a szén- és lignitalapú fűtés is sokat nyom a latban – mondta Antal Alexa. Kiemelte, hogy bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hazánkban a víztartalékok kimondottan jók, az ország valójában egyre szárazabb, egyrészt az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt, másrészt vizes élőhelyeink közel 90 százaléka eltűnt.

– Európában vizeink negyven százaléka egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb mint húsz százaléka van jó ökológiai állapotban – tette hozzá. Kiemelte: bár rengeteg pozitív folyamat kezdődött, egyezmények születtek a biológiai sokféleség megőrzése jegyében, de még nem sikerült megállítani a folyamatot.

– Az egyéni fenntartható életmóddal, és a lakossági elvárásokkal azonban sokat tehetünk: inspirálhatjuk és irányíthatjuk a vállalatokat, a kormányokat a megfelelő útra, amit egyáltalán nem szabad alábecsülni – tette hozzá.

A fenntartható életmód kihívása

Hazánkban egyre jobban terjed a fenntartható életmód, a divattá váló ökotudatosság, bár elsősorban a városokban jelent meg, nemcsak szervezetek, hanem például hulladékmentes boltok és egyéni kezdeményezések formájában. Szakértők szerint ugyanakkor a nagyvárosokban élők ökológiai lábnyoma kétszer vagy akár négyszer akkora, mint a vidéki állampolgároké. A legnehezebb kérdést a fenntartható táplálkozás és azzal összefüggésben a hulladék csökkentése jelenti, ezért hangsúlyozzák a háztáji és a közelben termelt, szezonális termékek vásárlását. A Föld órája akció kapcsán a WWF Magyarország egy négyhetes kihívást és játékot indított, amely során minden héten egyszerű tippeket osztanak meg, amelyek az életmód megváltoztatását célozzák. Ezek között szerepel az energiatakarékosság, a hulladékmentes életmód, illetve a fenntartható háztartás kialakítása is. „Vedd lejjebb a fűtést! Ha csak egy fokkal csökkented a hőmérsékletet, fűtésszámlád akár tizedével is kevesebb lehet, és háztartásod akár évente 300 kg szén-dioxidot is megtakaríthat. Takarításhoz használj környezetbarát tisztítószereket, például ecetet! Ezzel nem juttatsz a lefolyóba a vizet szennyező anyagokat. Cseréld le az eldobható papírtörlőt konyharuhára! Nejlonzacskó helyett szerezz be vászonzsákokat, használd azt bevásárláshoz! Palackos víz helyett tarts magadnál kulacsot!” – szólnak a négy hét kihívásai.