Marokkóban is lebontaná a falakat Ferenc pápa

Marokkóban tett látogatást a hét végén Ferenc pápa. A katolikus egyházfőt VI. Mohamed uralkodó hívta meg a vallásközi párbeszéd előmozdítása érdekében. A pápa szólt a migrációról is, és a falak lebontását, a gazdasági egyenlőtlenségek visszaszorítását szorgalmazta az észak-afrikai országban.

Szinte csak muszlimok lakják az észak-afrikai országot. Vallásközi párbeszédről állapodtak meg Fotó: REUTERS/Remo Casilli

Újrafestették az épületeket, feldíszítették az utcákat, gondosan megnyírták a növényzetet – a helyszíni beszámolók szerint így várták a hét végére Ferenc pápát a 95-99 százalékban muszlim lakosságú észak-afrikai országban. A katolikus egyházfőt a marokkói király fogadta a rabati repülőtéren, ahonnan a pápamobilon utazott a belvárosba.

A vallásközi párbeszéd mellett a pápa a migráció kérdésére fektette a legnagyobb hangsúlyt: Marokkó az Afrikából induló és Európába tartó migráció leginkább érintett országai közé tartozik. – A migráció ügye nem oldódik meg fizikai akadályok felállításával – fogalmazott a fővárosi Hasszán-torony előtti téren az egyházfő, aki szerint „sohasem fog megoldást jelenteni a fizikai akadályok emelése, a másokban való félelemkeltés”.

– Azt is tudjuk, hogy a valódi béke megszilárdulása a társadalmi igazságosság elérésével valósul meg. Elengedhetetlen ez a politikai békétlenség és a gazdasági egyenlőtlenségek enyhítéséhez, amelyek mindig is jelentős szerepet játszottak a konfliktusok kialakulásában és az emberiség veszélyeztetésében – idézte Ferenc pápát a távirati iroda.

– A látogatás rendkívüli jelentőségű: ez az első alkalom, hogy pápa imámiskolába lépett – emelte ki Alessandro Gisotti vatikáni szóvivő, hozzátéve: II. János Pál pápa 1985-ös vizitje óta nem járt katolikus egyházfő az észak-afrikai országban. Marokkó uralkodója, VI. Mohamed rendszeresen bírálja az iszlám „szent háborúját”, a dzsihádot, és országát a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosának tekinti.

Szinte csak muszlimok lakják az észak-afrikai országot. Vallásközi párbeszédről állapodtak meg
Fotó: REUTERS/Remo Casilli

Bár a hatóságok hangsúlyozzák a vallási toleran­ciát, Marokkóban az iszlám az államvallás, minden újszülöttet – amennyiben nem zsidó vagy keresztény közösségbe születik – automatikusan muszlimnak tekintenek. A törvények az áttérést is korlátozzák: tilos a muszlimoknak arab nyelvű Bibliát birtokolniuk, keresztény templomba lépniük, de az a személy is három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, aki megpróbálja áttéríteni az iszlám vallásúakat. – Marokkó kicsiny keresztény közösségének nem szomszédjaik hittérítése a feladata, hanem a testvériségben élés minden más hitűvel – hangsúlyozta a pápa a rabati székesegyházban. A 33 millió főt számláló országban mindössze 30-35 ezer katolikus hívő él, többségük a fekete-afrikai régióból érkezett.

Ferenc és VI. Mohamed egy közös dokumentumot is aláírt a vallásközi együttélés jegyében: ez a vallá­sszabadság mellett a kisebbségek teljes jogú állampolgárságának fontosságát is hangsúlyozza. Kiemelték azt is, Jeruzsálem maradjon meg az emberiség, főként a három nagy vallás követőinek öröksége, a zsidóságé, a kereszténységé és az iszlámé. A katolikus egyházfő egyébként beszédében utalt rá: hamarosan hazájába, Argentínába is ellátogat. Honfitársai évek óta nehezményezik: bár 2013-as megválasztása óta tett már dél-amerikai körutat, szülőföldjén mindeddig nem járt egyházfőként.