Az európaiak jelentős része a migrációval kapcsolja össze az uniós döntéshozást, ami a jobboldali politikai pártok megerősödéséhez vezethet a két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon – hangzott el egy brüsszeli panelbeszélgetésen.
A Migration Policy Center (MPC) eseményén kutatásokkal alátámasztva mutatták be, hogy a bevándorlás már 2010 óta szerepel az európai választók fő aggályai között.
A migrációs válság csúcsán, 2015-ben több mint hatvan százalékuk nevezte meg az első két kihívás valamelyikeként. Jelenleg az európaiak negyven százaléka vélekedik így, viszont egyértelműen a bevándorlásellenes erőket segítheti, hogy uniós szinten több polgár fogékony a téma iránt.
Fotó: Reuters
– A migrációnak az európai porondon sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint nemzeti keretek között – magyarázta James Dennison, az MPC kutatója, aki szerint amennyiben két hét múlva a választók kivételesen az EU-nak meghatározó, nem pedig tagállami ügyek alapján voksolnak, akkor könnyen lehetséges, hogy az Európai Parlamentben bőven húsz százalék felett lesz a radikális jobboldali pártok aránya.
(Itt a Szabadság és Nemzetek Európája, illetve a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája európai frakciókhoz tartozókat vették számításba. A politikai fősodort alkotókkal együtt ennél is nagyobb lehet a bevándorlásellenes arány – a szerk.)
A kutatók a polgárok migrációval kapcsolatos érzelmeit egyébként három tényezővel magyarázták: a vezető politikusok bevándorlási retorikájával, a médiában hallottakkal és látottakkal, illetve a tényleges eseményekkel.
– Ha egy kérdés megoldatlan marad, azt a közvélemény nyilvánvalóan fontosnak fogja tartani – ezt Ryan Heath, a brüsszeli Politico szerkesztője tette hozzá, azt firtatva: a mostani választási időszakban már látszik egy új migrációs tendencia, miszerint valamennyi európai pártcsalád különbséget kíván tenni a valódi menekültek és a szigorúbb fellépést követelő esetek között.
– A választásokat követően bonyolultabbá válik majd a helyzet nemcsak az Európai Parlamentben, de az uniós intézmények között is. A két nagy pártcsalád, a néppárt és a szocialisták ugyanis biztosan elveszítik a parlamenti többséget, ami pedig más pártoknak a döntéshozatalba való bevonását követeli meg – érvelt Heath, aki azonban óva intett az euroszkeptikus szuperblokk emlegetésétől, mondván: az EU bírálói számos kérdésben maguk is megosztottak.
