Theresa Maytől a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság szerdai meghallgatásán megkérdezték, hogy az eddig lezajlott szavazások alapján lehetetlennek tartja-e a kilépést a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás nélkül.
A konzervatív párti brit kormányfő válaszában úgy fogalmazott: véleménye szerint a parlament „olyan értelmű döntést hozna, amelyben ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány ne legyen hajlandó” megállapodás nélkül kilépni az EU-ból.
Hozzátette: nem teljesen a kormánytól függ, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik-e az EU-ból, a brit parlament álláspontja mellett azért sem, mert a kilépési határidő halasztása az EU döntésén múlik.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az EU-val novemberben kötött Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.
Ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britannia részt vegyen a májusi európai parlamenti választáson, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendezik.
Ha a májusi határnapig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem vesz részt, akkor a brit EU-tagság elvileg június 1-én megállapodás nélkül megszűnik, de az alsóházi képviselők többsége az elmúlt hetekben több szavazáson is jelezte, hogy ehhez nem járul hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ha mégis a megállapodás nélküli Brexit vagy a brit EU-tagság fenntartása között kellene választania, melyiket részesítené előnyben, Theresa May azt mondta: változatlan álláspontja az, hogy az EU-ból ki kell lépni, mivel az uniós tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a britek többsége így döntött.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kormány továbbra is a megállapodásos Brexitet tartja a legjobb megoldásnak.
