A június 4-én keltezett dokumentumot Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora mutatta be kedden a közösségi oldalán. Maricica-Luminita Cosa prefektus június 25-ig adott határidőt az önkormányzatnak a határozat visszavonására. Közölte: ha ez nem történik meg, a közigazgatási bírósághoz fordul. A határozat bírósági megtámadása automatikusan felfüggeszti a határozat hatályát a jogerős ítélet kimondásáig.
Dormánfalva a katonatemető közvagyonná nyilvánításával indította el a köztudatban magyar katonatemetőként élő sírkert román parcellájának kialakítását, amellyel pattanásig feszült helyzetet teremtett a magyarok és románok között.
A kormányt Bákó megyében képviselő, és az önkormányzati határozatok törvényességét felügyelő prefektus arra hivatkozott, hogy a Dormánfalva által közvagyonba vett temető már 2007 óta a Hargita megyei Csíkszentmárton közvagyonában szerepel, és ezt egy 2010-es kormányhatározat is megerősítette. A prefektus azt is megállapította, hogy a temetőt Csíkszentmárton 5000 négyzetméteres területtel tartja számon, Dormánfalva pedig 7979 négyzetméteressel.
„Nincsen a helyszínen pontosan azonosítva a két terület ezért fennáll annak a lehetősége, hogy ezek a területek egymást átfedik” – áll a prefektusi indoklásban.
A dormánfalvi önkormányzat március 29-i ülésén – amint az ülés videofelvételén látszott – a felszólaló helyi képviselők is úgy tudták, hogy Úzvölgyén magyar katonatemető van és az nem tartozik a városhoz, de Constantin Toma polgármester biztosította a tanácsot, hogy sikerült tisztázni a temető hovatartozását, és úgy vélte: a sírkertnek vissza kell adni a nemzetközi jellegét.
A prefektus által kifogásolt határozatot korábban Csíkszentmárton önkormányzata is megtámadta a közigazgatási bíróságon. A per első tárgyalását pénteken tartják.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva benne.
