Elhurcolt műkincseket kérnek vissza

Tavaly novemberben húsvét-szigeti őslakosok küldöttsége járt a londoni British Múzeumban, hogy visszakérje a Hoa hakananai’a (Ellopott barát) nevű egyedülálló moai szobrot, amelyet a britek 1868-ban vittek el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről. A brit múzeum küldöttsége ezen a héten utazott a Húsvét-szigetre, hogy egyeztessen a híres műtárgyak esetleges kölcsönzéséről, visszaszolgáltatásáról.

A 2,5 méter magas, 4,2 tonnás szobrot 1868-ban Richard Powell, a ­Topaze nevű brit hajó kapitánya vitte el, Viktória királynő később a múzeumnak ajándékozta a ritkaságot. A Húsvét-sziget őslakosai úgy tartják, hogy a híres moai szobrok a törzsüket védő spirituális erőt sugároznak. Ezért a szobor visszaszolgáltatása fontos jelkép lenne, és lezárulhatna egy szomorú fejezet, amelyben az európai hajósok megsértették a jogaikat, amikor a XIX. században felderítették a szigetet.

Tarita Alarcón Rapu, a sziget kormányzója tavaly azt kérte a britektől, hogy a mindkét félnek megfelelő szerződést kötve kerüljön vissza a kultikus szobor a szigetre. A British Múzeum szerint 1100 és 1600 között mintegy 887 moai készült. Az őslakosok egy másik szobrot is szeretnének visszakapni, azt Párizsban őrzik.

A híres londoni gyűjtemény egy részére Nigéria tart igényt: a gyarmatosítás idején elhurcolt műkincseinek visszaadását kéri az afrikai ország. Kétszáz éves vita, hogy vajon hol van a jogos helye az Athénból brit földre szállított, szintén a British Múzeum­ban őrzött szobroknak. A Partheon és az athéni Akropolisz többi épületei ékességeinek visszaszerzésére tett kísérletek eddig nem vezettek eredményre.

Egyébként nem a British Múzeum az egyetlen, amelyet azzal a kéréssel keresnek meg kormányok, szervezetek, hogy szolgáltasson vissza a korábbi évszázadokban ellopott, elrabolt vagy irreálisan alacsony áron megszerzett kultikus tárgyakat, ám ezek általában kudarcot vallanak. Már­ciusban azonban az egyik norvég múzeum beleegyezett abba, hogy több ezer olyan tárgyat és emberi maradványt küld a Húsvét-szigetre, amiket a norvég felfedező, Thor Heyerdahl felfedező szedett össze két expedíció­ja során a XX. században. A megállapodást a felfedező fia írta alá ­Chile fővárosában.