Pókméreggel a malária ellen

Kutatók kissé megpiszkálták az egyik gombafaj génállományát, amivel elérték, hogy az gyorsan elpusztítja a maláriát terjesztő szúnyogokat. A Burkina Fasóban zajló próbák során a szúnyogpopulá­ciók 99 százaléka 45 napon belül összeomlott. A szakemberek szerint nem a rovarok általános kipusztítása a cél, hanem a malária terjedésének megakadályozása.

Alultáplált beteget kezelnek Dél-Szudánban Fotó: REUTERS/Andreea Campeanu

A maláriát a nőstény szúnyogok terjesztik: amikor megszúrnak bennünket, hogy a vérünkkel táplálkozzanak, egysejtű parazitákat juttatnak belénk. A világszerte évente regisztrált mintegy 219 millió maláriás beteg közül 400 ezer meghal. A malária nem valami távoli kórság: a múlt század közepéig nálunk is voltak maláriás megbetegedések, azonban akkor – dön­tően a később betiltott DDT-nek, illetve a mocsárlecsapolásoknak köszönhe­tően – sikerült megszüntetni.

Az amerikai Marylandi Egyetem és az egyik Burkina Fasó-i kutatóintézet munkatársai a Metarhizium ­pingshaense nevű parazitagombára, a maláriát terjesztő szúnyogok természetes ellenségére koncentráltak. Munkájuk legfontosabb mozzanata a gomba pusztítóképességének fokozása volt, ami könnyedén ment. Raymond St. ­Leger, a Marylandi Egyetem professzora a BBC Newsnak elmondta: a gombába az ausztrál tölcsérhálós pók mérgének termeléséért felelős gént ültették azért, mert ha a gomba a szúnyog szervezetébe kerül, a termelődő toxin elpusztítja a vérszívót.

A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a módosított génállományú gomba gyorsabban öl, ráadásul ehhez a hatáshoz kevesebb gombaspóra kellett. A következő lépés a gomba tesztelése volt valós körülmények között. Burkina Fasóban közel 600 négyzetméteres mesterséges falut hoztak létre, ahol minden alapvető feltétel – növények, kunyhók, vízforrások és táplálék – adott volt a szúnyogok számára. A területet dupla rétegű szúnyoghálóval vették körül, hogy megakadályozzák a kísérleti célra befogott vérszívók szökését.

Alultáplált beteget kezelnek Dél-Szudánban
Fotó: REUTERS/Andreea Campeanu

A piszkált génállományú gombák spóráit szezámolajjal összekeverték és fekete pamutlapokra kenték. A szúnyogoknak a halálos gombákkal kezelt lapokra kellett leszállniuk. A kutatók 1500 szúnyoggal kezdték a kísérleteket. A Science folyóiratban közzétett eredmények szerint gombamentes környezetben a szúnyogok száma nőtt, ám amikor a póktoxinnal kezelt gombás lapok bekerültek a zárt térbe, 45 nap múltán mindössze 13 szúnyog élt. „A transzgenikus gomba hatására a szúnyogpopuláció mindössze két generáció alatt összeomlott” – mondta Brian Lovett, a Marylandi Egyetem munkatársa. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a gomba kizárólag a szúnyogokat pusztította, más rovarokra nem volt hatással.

– Remélem, elterjed a módszer – reagált a hírre Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára, aki szerint a malária magyarországi újra megjelenéséhez több feltételnek kell teljesülnie. Ez ellen szól, hogy a maláriás szúnyog szaporodásának, megélhetésének feltételei igen korlátozottak Magyarországon. Nincsenek olyan nagy kiterjedésű lápok, érintetlen szabad vízterületek, eldugott pocsolyák, ahol a szúnyoglárvák jól szaporodnának. A téli hideg sem segíti ezt a folyamatot. Magyarország sűrűn lakott hely, általános a szúnyogirtás, relatíve jó a lakosság általános egészségi állapota (nincs éhínség), megfelelő a felvilágosítás. Egyszóval a malária nem fog visszajönni, de behurcolt esetek természetesen előfordulhatnak.

Az eredmény fontos, hiszen a szúnyogok ellenállnak a rovarirtó szereknek. Az ellenük való hatékony védekezés érdekében új eszközök kellenek, amit az is indokol, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint Afrika tíz, maláriával leginkább fertőzött országában nő a megbetegedések száma.