Szappanoperákkal hódítja meg a világot Ankara

Törökország jelenleg a világ második legnagyobb tévésorozat-exportőre az Egyesült Államok mögött: a Daily Sabah napilap szerint 156 országban sugározzák és 500 millióan nézik a Törökországban gyártott műsorokat.

Valószínűleg nem több városi legendánál, hogy a magyar asszonyok annak idején pénzt gyűjtöttek Isaura felszabadításáért és Esmeralda szemműtétjére. Az viszont kétségtelen tény, hogy török hölgyek egy csoportja 2011-ben petícióban követelte az ankarai munkaügyi minisztertől: toloncolják ki az országból a gátlástalan, áskálódó Caroline-t, aki galád módon elcsábította a szorgalmas, szeretetre méltó török asszony, Cemile férjét. Az esetről Wilma Elles, a szóban forgó Ahogy múlik az idő című szappanoperában Caroline-t alakító német színésznő számolt be a Slate amerikai magazinnak, jelét adva annak, mennyire hatásosak a török telenovellák.

Számos cikk született az utóbbi években arról, hogy a Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendő török szappanoperák nem csupán profitot termelnek, de diplomáciai szempontból is hasznosak. Törökország jelenleg a világ második legnagyobb tévésorozat-exportőre az Egyesült Államok mögött: a Daily Sabah napilap szerint 156 országban sugározzák és 500 millióan nézik a Törökországban gyártott műsorokat. A Fatmagül vagy a Szulejmán emellett Ankara nemzetközi imázsát és érdekérvényesítő képességét is erősíti. Ez az úgynevezett soft power, a puha erő, ami azt jelenti: katonai és gazdasági erejéből fakadó kényszerítő ereje helyett Törökországot kultúrája és politikai eszméi alapján teszik vonzóvá.

A szappanoperák elsősorban Törökország szomszédságában – a Nyugat-Balkánon és a Közel-Keleten – örvendenek nagy sikernek a kulturális és történelmi kötelékek miatt, de a telenovellák hazájában, Latin-Amerikában is kedvező fogadtatásra találtak. A Hürriyet című napilap cikke szerint tavaly 70 százalékkal több turista érkezett Latin-Amerikából az előző évhez képest. A Balkan Insight hírportál tegnapi cikke szerint az Oszmán Birodalom utódjaként Törökország amúgy is jelentős befolyást gyakorol manapság a nyugat-balkáni országokra.

Turistákat vonzanak az országba a népszerű telenovellák

A mecsetépítések és a gazdasági beruházások mellett a török nyelv és kultúra népszerűsítése, illetve a török világszemlélet megismertetése a cél, többek között a Yunus Emre kulturális intézetek létesítésével, a TRT angol nyelvű török hírcsatorna külföldi sugárzásával, végezetül pedig a szappanoperák nézettségének növelésével. Bár magukhoz a produkciókhoz nincs közvetlen köze az államnak, Ankara segédkezet nyújt azok forgalmazásában. Észak-Macedóniában ma a török sorozatok nézettsége a második legmagasabb a hírműsorok után, Montenegróban pedig letarolták a piacról latin-amerikai vetélytársaikat – írja a Balkan Insight, amely szerint a sorozatok igyekeznek megcáfolni a törökökről kialakult negatív sztereotípiá­kat, s bemutatni azt, igenis létezhet egészséges egyensúly az iszlám és a demokrácia között.

A BBC szerint a lenyűgöző helyszínek – Isztambul, a Boszporusz, a császári paloták –, a kifogástalan kinézetű és öltözetű színészek, a fordulatokkal teli történetek adják a siker receptjét. A Gümüs (Igazgyöngy) című szappanopera például azért volt népszerű a muszlim államokban, mert olyan országnak mutatta be Törökországot, ahol az emberek alkoholt isznak, szórakozóhelyekre járnak, nyilvánosan csókolóznak, mégis naponta imádkoznak és tisztelik a hagyományos családi modellt – mondja Jana Jabbour libanoni politikai elemző. – A török produkciók olyan ügyeket feszegetnek, amelyekkel az arabok nem mernek foglalkozni: női egyenjogúság, házasságtörés, házasságon kívül született gyermekek – mondta a BBC-nek Asli Tunc török médiaszakértő. A török sorozatok népszerűségét bizonyítja az is, hogy amikor tavaly Törökország Katar mellé állt az Öböl menti monarchiák közötti diplomáciai viszályban, Szaúd-Arábia betiltotta azok vetítését.

Félmillióan gyanúsak

Összesen 128 ember, köztük katonák ellen adott ki országos elfogatóparancsot tegnap az izmiri és a konyai főügyészség azzal a gyanúval, hogy az érintettek kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal. A nyugat-törökországi Izmirben kiadott elfogatóparancs a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, valamint a csendőrség 48 aktív szolgálatos és 17 időközben menesztett tagjára vonatkozik. A konyai elfogatóparancs 63 olyan ember ellen irányul, akit korábban előállított katonák vallomása alapján gyanúsítottak meg. A török vezetés az 1999 óta az USA-ban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy köze volt a történtekhez. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is. A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. Süleyman Soylu török belügyminiszter márciusi beszámolója alapján eddig nagyjából 511 ezer embert: katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe. A puccskísérlettel kapcsolatosan jelenleg mintegy 31 ezer ember ül a börtönökben. (MTI)