A Sziriza radikális szlogenekkel, megszorításellenes jelszavakkal került hatalomra négy évvel ezelőtt, kárhoztatva az adósságválságot előidéző, majd a külföldi hitelezők követeléseinek eleget tevő előző kormányokat. Kormányra kerülve azonban Alexisz Ciprasz miniszterelnök is folytatta az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által előírt reformokat, s bár ennek eredményeként tavaly augusztusban Görögország kikerült a nemzetközi pénzügyi gyámság alól, a választópolgárok elfordultak tőlük.
– A Sziriza azt mondta, a korábbiakhoz képest teljesen eltérő megoldást fog találni. Fél évbe telt, mire rájöttek, hogy alternatív út az EU és az eurózóna keretein belül nem létezik. Most azt hangsúlyozzák, hogy kivezették az alagútból az országot. A Szirizával szemben viszont sokakban az az érzés merül fel, hogy egészen más ígéretekkel nyertek – magyarázta a Magyar Nemzetnek Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi tanára.
A történelem legnagyobb pénzügyi segélyezése során nyolc év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott Görögország, amelynek gazdasága mára stabilizálódott: a növekedés 1,4 százalék, az infláció 1 százalék alá csökkent. Elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a megszorítások különösen a közép- és alsó osztályt érintették súlyosan. A munkanélküliségi ráta továbbra is 20 százalék körül mozog, a képzett fiatalok elhagyják az országot, a 11 milliós országban mintegy négymillió adófizető halmozott fel összesen 104 milliárd eurós tartozást – írja a Bloomberg hírügynökség.
Arra a kérdésünkre, hogy a válságot annak idején előidéző Új Demokrácia miként vezetheti a népszerűségi listákat, Fokasz Nikosz úgy véli, ez részben azzal magyarázható, hogy a jobbközép politikai táborban nem jelentkezett alternatív kihívó, szemben a baloldalon, ahol az évtizedekig meghatározó szerepet játszó Pánhellén Szocialista Mozgalom helyét átvette a Sziriza. Az Új Demokrácia jelenlegi vezetője, Kiriakosz Micotakisz ráadásul gazdasági fellendülést, adócsökkentést és alacsonyabb szintű munkanélküliséget ígért kampányában.
