Fotó: REUTERS/Alkis Konstantinidis
Egyes szakértők szerint Micotakisz továbbá ügyesen vette fel a harcot Alexisz Ciprasszal azokban a kérdésekben, amelyek felháborodást váltottak ki a görög lakosság körében. Ilyen például az Athén és Szkopje között tavaly aláírt, idén hatályba lépett megállapodás, amelynek értelmében ezentúl Észak-Macedóniának hívják a Görögországgal szomszédos országot. Az Új Demokrácia hevesen tiltakozott a névváltoztatás ellen, ahogyan a görögök többsége is elvetette, hogy a Makedónia nevű régiójukkal azonos nevű ország létezzen. A Politico című hírportálnak nyilatkozó Augusztin Zenakosz újságíró szerint Kiriakosz Micotakisz vezetése alatt az Új Demokrácia egy éles jobboldali fordulatot vett, nacionalista retorikát használ, részben ennek köszönhető a sikere.
– A párt politikusai olyan ügyekben vették fel a harcot, mint a macedón névvita, a melegjogok és a Görögországban született migránsgyermekek állampolgárságának kérdése – mondja a szakértő.
Bár az elmúlt két évben jelentősen csökkent a Görögországba érkező menedékkérők száma, a dél-európai országban jelenleg is mintegy 60 ezer bevándorló él, a számukra kialakított regisztrációs központok Leszbosz, Számosz, Híosz, Lérosz és Kósz szigetén változatlanul túlzsúfoltak.
– A bevándorlás azonban semmilyen szerepet nem játszik a mostani választásokon – mondja Fokasz Nikosz. Ennek egyik legfőbb oka szerinte az, hogy a magyarhoz képest a görög társadalomnak mások a renddel kapcsolatos elvárásai.
– A görögöt egyáltalán nem érdekli, hogy a sarkon túl ugyanolyan rend van-e, mint amilyet ő szeretne az erkélyén. Másrészt hozzászoktak ahhoz, hogy idegenekkel van tele az ország. Az 1990-es években például egymillió albán jelent meg és integrálódott Görögországban – véli a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!