A megszorítások örökös csapdájában

Szakértők egyöntetű véleménye szerint a gazdaság állapotának a megítélése határozza meg a vasárnap sorra kerülő parlamenti választások kimenetelét Görögországban. A felmérések szerint a kormánypárti baloldali Sziriza a szavazatok 28-29 százalékát szerezheti meg, a jobboldali ellenzéki Új Demokráciának 39-40 százalékos a támogatottsága.

Kiriakosz Micotakisz, az Új Demokrácia vezetője az ígéretes jövő felé vezetné országát Fotó: REUTERS/Alkis Konstantinidis

A Sziriza radikális szlogenekkel, megszorításellenes jelszavakkal került hatalomra négy évvel ezelőtt, kárhoztatva az adósságválságot előidéző, majd a külföldi hitelezők követeléseinek eleget tevő előző kormányokat. Kormányra kerülve azonban Alexisz Ciprasz miniszterelnök is folytatta az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által előírt reformokat, s bár ennek eredményeként tavaly augusztusban Görögország kikerült a nemzetközi pénzügyi gyámság alól, a választópolgárok elfordultak tőlük.

– A Sziriza azt mondta, a korábbiakhoz képest teljesen eltérő megoldást fog találni. Fél évbe telt, mire rájöttek, hogy alternatív út az EU és az eurózóna keretein belül nem létezik. Most azt hangsúlyozzák, hogy kivezették az alagútból az országot. A Szirizával szemben viszont sokakban az az érzés merül fel, hogy egészen más ígéretekkel nyertek – magyarázta a Magyar Nemzetnek Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi tanára.

A történelem legnagyobb pénzügyi segélyezése során nyolc év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott Görögország, amelynek gazdasága mára stabilizálódott: a növekedés 1,4 százalék, az infláció 1 százalék alá csökkent. Elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a megszorítások különösen a közép- és alsó osztályt érintették súlyosan. A munkanélküliségi ráta továbbra is 20 százalék körül mozog, a képzett fiatalok elhagyják az országot, a 11 milliós országban mintegy négymillió adófizető halmozott fel összesen 104 milliárd eurós tartozást – írja a Bloomberg hírügynökség.

Arra a kérdésünkre, hogy a válságot annak idején előidéző Új Demokrácia miként vezetheti a népszerűségi listákat, Fokasz Nikosz úgy véli, ez részben azzal magyarázható, hogy a jobbközép politikai táborban nem jelentkezett alternatív kihívó, szemben a baloldalon, ahol az évtizedekig meghatározó szerepet játszó Pánhellén Szocialista Mozgalom helyét átvette a Sziriza. Az Új Demokrácia jelenlegi vezetője, Kiriakosz Micotakisz ráadásul gazdasági fellendülést, adócsökkentést és alacsonyabb szintű munkanélküliséget ígért kampányában.

Kiriakosz Micotakisz, az Új Demokrácia vezetője az ígéretes jövő felé vezetné országát
Fotó: REUTERS/Alkis Konstantinidis

Egyes szakértők szerint Micotakisz továbbá ügyesen vette fel a harcot Alexisz Ciprasszal azokban a kérdésekben, amelyek felháborodást váltottak ki a görög lakosság körében. Ilyen például az Athén és Szkopje között tavaly aláírt, idén hatályba lépett megállapodás, amelynek értelmében ezentúl Észak-Macedóniának hívják a Görögországgal szomszédos országot. Az Új Demokrácia hevesen tiltakozott a névváltoztatás ellen, ahogyan a görögök többsége is elvetette, hogy a Makedónia nevű régiójukkal azonos nevű ország létezzen. A Politico című hírportálnak nyilatkozó Augusztin Zenakosz újságíró szerint Kiriakosz Micotakisz vezetése alatt az Új Demokrácia egy éles jobboldali fordulatot vett, nacionalista retorikát használ, részben ennek köszönhető a sikere.

– A párt politikusai olyan ügyekben vették fel a harcot, mint a macedón névvita, a melegjogok és a Görögországban született migránsgyermekek állampolgárságának kérdése – mondja a szakértő.

Bár az elmúlt két évben jelentősen csökkent a Görögországba érkező menedékkérők száma, a dél-európai országban jelenleg is mintegy 60 ezer bevándorló él, a számukra kialakított regisztrációs központok Leszbosz, Számosz, Híosz, Lérosz és Kósz szigetén változatlanul túlzsúfoltak.

– A bevándorlás azonban semmilyen szerepet nem játszik a mostani választásokon – mondja Fokasz Nikosz. Ennek egyik legfőbb oka szerinte az, hogy a magyarhoz képest a görög társadalomnak mások a renddel kapcsolatos elvárásai.

– A görögöt egyáltalán nem érdekli, hogy a sarkon túl ugyanolyan rend van-e, mint amilyet ő szeretne az erkélyén. Másrészt hozzászoktak ahhoz, hogy idegenekkel van tele az ország. Az 1990-es években például egymillió albán jelent meg és integrálódott Görögországban – véli a szakértő.