Egy nap sem telt el Kína fenyegetőzése után, és az Egyesült Államok máris hadihajóval jelent meg a Tajvani-szoros közelében. Lapunk is beszámolt arról, hogy Kína négy év után újabb nemzetbiztonsági fehér könyvvel állt elő, a kormányzati dokumentum pedig a regionális és globális riválisoknak szóló figyelmeztetésként értelmezhető. Peking mindenekelőtt a szeparatista erőket, közülük is Tajvant emelte ki biztonsági kihívásként. Szerdán a kínai védelmi minisztérium sajtótájékoztatót is tartott az esetről, ahol kijelentették: Tajvan függetlensége zsákutca, s Peking mindenáron megvédi a területi egységét. A globális helyzetet illetően pedig a dokumentum nevesíti is az Egyesült Államokat. A kínai álláspont szerint ugyanis az önző amerikai külpolitika miatt növekszik a világban a fegyverkezési verseny és a bizalmatlanság.
A jelek szerint azonban Washington nem vette komolyan a kínai intelmeket, sőt az amerikai diplomácia bizonyára szándékosan időzítette a fehér könyv megjelenéséhez a tegnapi akciót. Az amerikai haditengerészet közölte, átkelésük a területen kiállás a szabadon hajózható és mindenki számára nyitott indiai- és csendes-óceáni térség mellett. – Az Egyesült Államok haditengerészete a jövőben is hajózni, repülni és tevékenykedni fog ott, ahol azt a nemzetközi jog biztosítja – írják.
A közlemény azt az amerikai álláspontot tükrözi, amit még a korábbi elnök, Barack Obama hirdetett meg 2011-ben. Az ázsiai fókuszú, a kínai növekedést ellensúlyozó térségi politika egyik eszköze a haditengerészet úgynevezett FONOP (Freedom of Navigation Operation) művelete. Ez a nemzetközi status quo megváltoztatásában érdekelt Kína elleni provokációként értelmezhető. Pekingnek a Dél-Kínai-tenger és a Tajvan-szoros hajózását is érintő területi követelései vannak, amit a stabilan erősödő nagyhatalom egyre erélyesebben képvisel. Ezzel szemben lép fel a világ csendőreként az Egyesült Államok, s regionális szinten is igyekszik visszanyomni a kínai hatalmi törekvéseket.
A konfliktus középpontjába Tajvan került, ezért a függetlenségéért küzdő sziget és Kína viszonya látványosan romlott az elmúlt években. Bár az Egyesült Államok az 1972-ben meghirdetett egy Kína-politika következtében Pekinget fogadja el a kínai nép egyetlen képviselőjeként, Washington feszegeti a húrokat. Legutóbb a kínai külügyminiszter, Vang Ji (Wang Yi) két héttel ezelőtt Budapesten intézett kemény hangvételű üzenetet az Egyesült Államoknak, miután Washington fegyvereket adott el Tajvannak.
