-1°C Mária 2022. december 8. 
A hétfőn este elfogadott törvény elsősorban a francia nyelvnek kedvez, ezáltal ugyanis a tudományos és technikai tárgyakat ezen a nyelven is lehet majd tanítani. Az ötlet évek óta megosztja a marokkói társadalmat, a tervezet pedig vitákat váltott ki a kormánykoalíció mérsékelt iszlamista pártján, az Igazság és Fejlődés Pártján (PJD) belül is.
A korábbi miniszterelnök, Abdeliláh Benkirán, aki szintén a PJD tagja, a napokban a közösségi médiára is feltett videójában a franciát „a gyarmatosítók nyelvének” nevezi, és bírálja azon párttársait, akik korábban egyetértően nyilatkoztak a javaslatról.
A törvény támogatói egyebek közt azzal érvelnek, hogy a tudományos területeken a francia nyelvvel a diákok később jobban érvényesülnek majd, ellenzői szerint viszont ezeket a szakkifejezéseket tökéletesen le lehet fordítani arab nyelvre is. Az iszlamisták azt is hangsúlyozzák, hogy az arab az iszlám szent könyvének, a Koránnak a nyelve, és ezért semmiféle hiányossága nincs.
Az arab nyelv előretörése a marokkói iskolákban a nyolcvanas években, a mérsékelt iszlamista mozgalmak előretörésével kezdődött.
Jelenleg az észak-afrikai ország két hivatalos nyelvet ismer el, az arabot és a berbert, de a francia továbbra is kiemelten fontos szerepet játszik az élet számos területén, például a munka világában. Marokkó 1956-ban szabadult fel a francia gyarmati uralom alól.
Marokkót az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világ azon 25 országa közé sorolja, ahol az iskolázottság mértéke a legalacsonyabb, a világszervezet adatai szerint az országban az analfabetizmus csaknem 30 százalékos. Sokan az oktatási rendszer gyengeségét okolják a hiányosságokért, és azt remélik, hogy ezeket kiküszöbölhetik a most elfogadott jogszabály segítségével.
A körülbelül 35 milliós Marokkóban a 2018-as népszámlálási adatok szerint mintegy 12,7 millió francia él.
