Párizst hibáztatta a lengyel külügyminiszter

Párizst hibáztatta a Nyugat-Balkán európai uniós (EU) integrációjának késlekedése miatt a lengyel külügyminiszter a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn.

Jacek Czaputowicz szerint a hivatalos francia álláspont az uniós bővítés iránti társadalmi bezárkózottságban gyökerezik.

Czaputowicz annak kapcsán beszélt a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról, hogy a múlt héten ez volt napirenden a lengyelországi Poznanban megtartott, hat nyugat-balkáni ország és tíz EU-tagállam részvételével szervezett csúcstalálkozón.

Franciaország politikája „hosszabb ideje eléggé elutasító az EU bővítése iránt” – állapította meg a lengyel diplomácia vezetője. Ez szerinte összefügg az uniós bővítés, ezen belül a Nyugat-Balkán csatlakozása miatti francia aggodalommal, Párizsnak „a látszat, a hangoztatott nyitottság ellenére megnyilvánuló bezárkózottságával, klausztrofóbiájával”. Emmanuel Macron elnök a franciaországi közvéleményben megnyilvánuló társadalmi igény hatására képviseli a bővítésellenes álláspontot, ami viszont – mondta Czaputowicz – „természetesen nem áll az EU érdekében”. Aláhúzta: a Nyugat-Balkán csatlakozása nélkül az EU-integráció nem lesz teljes.

Arra vonatkozóan, hogy júniusban az EU Tanácsa elnapolta az Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, Czaputowicz leszögezte: ebben a lengyel álláspont megegyezik azzal, amelyet Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos képvisel. „A tárgyalásokat el kell indítani” – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy az októberre kitűzött újabb időpontban erre sor kerül.

„Köznyelven szólva Franciaország az EU hátráltatója” – vélekedett.

A poznani csúcstalálkozón – amelyen Edouard Philippe francia miniszterelnök is részt vett – Andrzej Duda lengyel elnök konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országok számára. Angela Merkel német kancellár leszögezte: a Nyugat-Balkán csatlakozása az EU stratégiai érdeke, meg kell oldani azokat a politikai nehézségeket, amelyekbe az integrációs folyamat ütközik.

A poznani csúcstalálkozón részt vevő hat nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) közül a csatlakozási tárgyalásokat az EU eddig Montenegróval (2012) és Szerbiával (2014) kezdte el. Észak-Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta pályázik EU-csatlakozásra.