Jeremy Hunt brit külügyminiszter a BBC televíziónak nyilatkozva tegnap megerősítette azt a véleményét, hogy elfogadhatatlan az iráni akció, ami súlyos kérdéseket vet fel a brit és a nemzetközi hajózás biztonságával kapcsolatban a Hormuzi-szorosban. A The Sunday Telegraph konzervatív vasárnapi lap értesülése szerint mindazonáltal Hunt várhatóan diplomáciai és gazdasági intézkedéscsomagot jelent be Irán ellen a mai parlamenti tájékoztatójában. A brit kormány emellett nyomást gyakorolhat az EU-ra és az ENSZ-re azoknak a szankcióknak az újbóli bevezetése érdekében, amelyeket az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodás részeként oldottak fel 2016-ban, felszabadítva több milliárd dollárnyi iráni vagyont.
Tobias Ellwood, a brit védelmi minisztérium államtitkára ezt tegnap közvetve megerősítette. Ellwood szintén a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a brit kormány által mérlegelt válaszlépési lehetőségek között valóban szerepel szankciók bevezetése is Irán ellen. Az iszlám köztársaság londoni nagykövete, Hamid Baeidinezsád eközben Twitter-bejegyzésében arra szólította fel a brit kormányt, hogy tartsa féken azokat a hazai politikai erőket, amelyek a már meglévő kétoldalú feszültség további, a hajózás kérdésén jóval túlmutató eszkalációjára törekszenek.
Fotó: Reuters
A hét végén háromszor is ülésezett a brit kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozótestülete, a Cobra, majd az értekezletek után Hunt kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek katonai opciók, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. A miniszter cáfolta azt a szombati iráni bejelentést, amely szerint a Stena Impero összeütközött volna egy iráni halászhajóval, majd a halászhajó vészjelzéseit figyelmen kívül hagyva folytatta útját, és ezért kellett feltartóztatni. Teherán szerint a hajót éppen biztonsági okokból kellett feltartóztatni.
A hajózási útvonalakon egyre érezhetőbb az Irán és az Egyesült Államok közötti ellentét. Teherán a Gibraltári-szorosnál feltartóztatott olajtanker ügyét kalózkodásnak tekinti, s úgy véli, a britek lépése az amerikaiak kérésére történt. A mostani hajón nem volt rakomány. London arra szólította fel a hajókat, kerüljék el a Hormuzi-szorost, amíg szavatolni nem tudják a biztonságukat. Irán szerint szó sincs fenyegetésről, épp az iszlám köztársaság tartja be a hajózásra vonatkozó nemzetközi törvényeket, ellentétben a britekkel. A britek úgy tartják, a hajó ománi vizeken hajózott az iráni akció időpontjában. Ezt Maszkat is így véli. Omán a térségben kulcsszereplő a zavarosan meghúzott határok miatt, egyben pedig hagyományosan jó viszonyt ápol Iránnal.
Hammond távozik, ha Johnson nyer
Tegnapi bejelentése szerint a brit pénzügyminiszter lemond, ha Boris Johnson lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Philip Hammond a BBC-ben ezt azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen brexit lehetőségének elfogadását. Közölte: ehhez soha nem adná a nevét, ezért ha Johnson a befutó, szerdán benyújtja lemondását Theresa May távozó kormányfőnek. Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt külügyminiszterrel verseng a pártvezetői és a kormányfői tisztségért, és többször is kijelentette, ha ő lesz a miniszterelnök, az ország október 31-én biztosan kilép az EU-ból. Hunt álláspontja ennél rugalmasabb, de a versengés favoritja Johnson. (MTI)
