Donald Trump amerikai elnök személyes okokból léptette ki az Egyesült Államokat tavaly az iráni atomalkuból, mégpedig azért, hogy ezzel is bosszantsa elődjét, a megállapodást tető alá hozó Barack Obamát. Ráadásul Trumpnak és környezetének arról sem volt terve, hogy miként kezelje döntése következményeit, sőt az elnöki tanácsadók jó része ellenezte a tervet – áll Sir Kim Darroch volt brit nagykövet korábbi, de csak tegnap kiszivárogtatott diplomáciai jelentésében. A Daily Mail brit bulvárlap tegnapi online változata szerint Darroch diplomáciai vandalizmusnak nevezte a lépést.
Fotó: Reuters
A táviratokból kitűnik az is, hogy Trump döntésére nem volt hatása Boris Johnson akkori brit külügyminiszter sebtében megszervezett tavaly májusi washingtoni látogatásának, amellyel Johnson célja kifejezetten az volt, hogy az amerikai elnököt lebeszélje az iráni atomalku felmondásáról.
Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete a múlt héten olyannyira felmérgesítette Trumpot a kormányát keresetlen szavakkal bíráló, a londoni külügyminisztériumnak szánt titkos, de onnan kiszivárgó távirataiban, hogy az amerikai elnök lényegében nemkívánatos személynek nyilvánította a diplomatát a Fehér Házban. Donald Trump már az első kiszivárogtatott táviratcsomag múlt heti nyilvánosságra kerülése után félnótásnak, igen ostoba fickónak, felfuvalkodott bolondnak nevezte Twitter-bejegyzéseiben a washingtoni brit nagykövetet.
Darroch lemondott tisztéről, annak ellenére, hogy mind Theresa May miniszterelnök, mind pedig Jeremy Hunt külügyminiszter védelmébe vette, elismerő szavakkal méltatva Sir Kim Darroch munkásságát, és mélységes sajnálkozásuknak adva hangot a nagykövet idő előtti távozása miatt.
Darroch azután nyújtotta be lemondását, hogy megtudta, volt főnöke, a Theresa May posztjára jó eséllyel pályázó Boris Johnson nem támogatta őt a múlt keddi vitában mondott beszédében – tudta meg a CNN brit kormánykörökből.
A súlyos diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított – írja a távirati iroda. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese, Neil Basu a vizsgálat bejelentésével egy időben alig burkolt utalást tett arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat, mondván: tekintettel arra a kárra, amelyet a kiszivárogtatás okozott, e dokumentumok közlése is bűncselekménynek minősülhet. E kijelentését azonban a hét végén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői – köztük Jeremy Hunt és Boris Johnson – egyaránt súlyosan bírálták.
