A magyarok és a németek is szabadságban szerettek élni

Várhatóan a biztonság- és védelempolitika lesz a fő téma Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök mai találkozóján – derül ki abból az interjúból, amit a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) budapesti képviseletének vezetője adott lapunknak. Frank Spengler szerint elsősorban az érdekegyezések mentén kell a két vezetőnek párbeszédet folytatnia a mai napon, a konfliktusos pontokat ezúttal valószínűleg félreteszik. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártalapítványának vezetőjét Ursula von der Leyenről, illetve a német politika és gazdaság összefonódásáról is kérdeztük.

Frank Spengler: Minden országnak megvannak az érdekei. Fontos, hogy ezeket egységesítsük Fotó: Havran Zoltán

– Ma találkozik Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek apropója a rendszerváltás, azon belül is a Páneurópai piknik harmincadik évfordulója, de mi a politikai tartalma?

– A nemzetek közötti kapcsolatokban mindig vannak olyan ügyek, amelyekben egyetértés van, ahogy vannak vitás kérdések is. Már csak hivatali tisztségükből adódóan is törvényszerű, hogy Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor időnként találkozzon egymással. Ennek a találkozónak most alkalmat ad több jubileumi évforduló is, a rendszerváltás, a határnyitás és a berlini fal leomlása. Ez mind kiváló alkalom arra, hogy a két ország ápolja kapcsolatait.

– Tud esetleg arról, hogy mi lesz terítéken a találkozón?

– Nevezhetjük politikai agendának azt, hogy Németország köszönetet mond Magyarországnak, mert átengedte az egymástól elválasztott németeket a nyugati határán. Az egyesítő erő a magyarok és a németek között az volt, hogy a nehéz időkben egyetértésben és szabadságban szerettek volna élni. Ez biztosított az egyesített Európában, és azt gondolom, hogy ez adja majd meg a keretet a politikai párbeszédhez. A pontos program még nem ismert, de az biztos, hogy lesz alkalom a két vezető között az eszmecserére.

– Említette, hogy a magyarokban és a németekben az a közös: egyetértésben és szabadságban szeretnek élni ezekben a nehéz időkben. Berlin azonban éppen azért bírálja Magyarországot, mert a kormány az uniós normáktól úgymond eltérő politikát folytat. Elképzelhető, hogy az évforduló alkalmából a német fél felújítja ezt a konfliktust?

– Ha nehéz időkről beszélünk, akkor számos országra utalnék, ahol nehéz helyzet állt elő: a brexit is ilyen jelenség, ami az Európai Uniót érinti. Megemlítendőek a geopolitikai kihívások, mint a megoldatlan helyzet a Közel-Keleten. De ide tartozik a kereskedelempolitika is, ami számos kihívással szolgált az elmúlt időkben. A demográfia és az éghajlat-politika kihívásai túlmutatnak Európán, a megoldásuk számos konfliktust okoz – fontos, hogy ezeket megpróbáljuk párbeszéd útján leépíteni. Minden országnak megvannak a saját érdekei, és fontos, hogy ezeket egységesíteni tudjuk, hogy közös, európai érdekeket képezzünk belőlük.

Frank Spengler: Minden országnak megvannak az érdekei. Fontos, hogy ezeket egységesítsük
Fotó: Havran Zoltán

– Ön szerint melyek azok a témák, amelyeket ma a kancellárnak és a miniszterelnöknek mindenképp érintenie kellene?

– Nem tudom, hogyan alakul majd a nap, de úgy gondolom, fontos, hogy olyan témák kerüljenek előtérbe, amelyek összekötik a két országot, nem pedig azok, amelyek közéjük állnak. Az ökumenikus istentisztelet bizonyára jó alkalommal szolgál a két vezetőnek arra, hogy beszéljenek ezekről a témákról. Számos olyan pont van, ahol a két ország érdekei egybeesnek. Ilyen a védelmi és biztonságpolitika. Úgy gondolom, ezekről lesz majd szó. Vannak persze olyan szereplők, akik a konfliktusok kiélezésében érdekeltek, én azonban azon az állásponton vagyok, hogy az együttműködésre érdemes koncentrálni. Ez azonban nem zárja ki, hogy különböző elvárásokról, bírálatokról tudjon beszélni a két vezető, mégpedig bizalmi légkörben. Már akkor is elégedett lennék, ha a két fél megosztaná egymással az információit, az ugyanis jelentősen elősegítené a félreértések elkerülését.

– Magyar szakértők gyakran bírálják Berlint azért, mert gazdasági döntéseket, elsősorban külföldi befektetéseket a német külpolitika eszközként használ a saját céljai érdekében. Magyarországon például aktuá­lis példa erre a BMW-beruházás leállítása. Valóban létezik ilyen szintű kapcsolat a német politika és a gazdaság között?

– Nekem sincs más információm a BMW-beruházásról, mint amit a cég, illetve a magyar kormány kommunikál. Vagyis az, hogy a beruházás folytatódik. A fejlesztés rengeteg embernek ad majd munkát. Magyarországon számos, fontos német beruházás valósult meg, ami egyébként szintén a két ország közötti jó kapcsolatokra utal. Úgy vélem, a német külpolitikában ezeknek jelentőségük van, és a beruházások szintjén ez hangsúlyosan megjelenik. Itt hosszabb távú, összetettebb kapcsolatokról van szó, mint hogy egy-egy beruházásban a német külpolitikának döntési pozíciója lenne. Természetesen vannak olyan esetek, kiváltképp a szövetségi keretrendszeren belül, ahol a külgazdasági tevékenységet felül tudják írni ilyen aspektusok. Magyarországot illetően nem ismert ilyen.

– Pár hónappal ezelőtt jelent meg egy cikk, miszerint a német külpolitika nagyon tudatosan épül be az Európai Unió különböző intézményeibe, jó képességű német hivatalnokok kerülnek fontos uniós pozíciókba. És lám, nem sokkal később egy német politikust, Ursula von der Leyent választottak az Európai Bizottság (EB) következő elnökévé. Az említett cikk kapcsán felvetődött bennem, vajon az EB elnökeként Von der Leyen német politikusként viselkedik-e majd vagy a közös uniós érdeket fogja képviselni.

– Az európai és a német érdekek alapvetően nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Von der Leyennek összeurópai megbízása van, szerintem megválasztásának körülményei biztosítják azt, hogy az unió érdekében tudjon cselekedni. A politikusnő számos tapasztalatot hoz a német politikából, ami bizonyára pozitívan fogja befolyásolni tevékenységét.

– Általános jelenség, hogy az európai jobboldal képtelen választ találni a Zöldek megerősödésére, a zöldideológia térnyerésére. Az önök alapítványa miként vesz részt az útkeresésben?

– Éppen a fenntarthatóság kérdésköre vált a KAS egyik központi témájává. Ebbe nem csak a környezetvédelem tartozik bele, noha ez a kérdéskör központi eleme. A KAS-nál úgy véljük, hogy a szociális piacgazdaság fenntartható, ezért a klímakérdések is fontos részei a német gazdaságpolitikának. Ezekben a célokban számos más országgal is egyetértünk, abban ugyanakkor vannak konfliktusok, hogy miként érjük el ezeket a célokat. Mi olyan választ keresünk erre a kihívásra, ami összhangban van a gazdasági és szociális rendszerünkkel. Vagyis kiindul az egyén felelősségéből, és persze az állami szerepvállalás is megjelenik. A KAS 110 képviselettel rendelkezik világszerte, s egyik kiemelt feladatunk, hogy átadjuk a partnereknek a német tapasztalatokat. Ez ugyanakkor kétoldalú folyamat: tanulmányozzuk az egyes országok működő megoldásait, majd tolmácsoljuk azokat a német döntéshozóknak.