A Mosaique FM helyi rádió keddi műsorában nyilatkozó Sahíd az ország igazságszolgáltatásának függetlenségét hangsúlyozta, és azzal érvelt, hogy az elnökjelöltek nem rendelkeznek bűntetőjogi mentességgel.
Egy tunéziai bíróság augusztus 23-án elrendelte az adócsalással és pénzmosással vádolt Nabíl Karui elnökjelölt őrizetbe vételét, akit azóta a Mornaguia börtönben tartanak fogva.
Az üzletemberből lett politikust és testvérét, Gázi Karuit is pénzügyi bűncselekményekkel gyanúsítják. Nabíl Karui pártja, a Kalb Tunisz (Tunézia Szíve) szerint nincsenek értesüléseik Gázi Karui hollétéről. A Kalb Tunisz azzal vádolta meg Sahídot, hogy ő szervezte meg az őrizetbe vételt.
A miniszterelnök visszautasította ezt a feltételezést, mondván, hogy a kormányfőnek nincs befolyása az igazságszolgáltatás működésére, egyben pedig sajnálatának adott hangot, hogy a történtek felbolygatták a politikai életet.
Mint mondta, a korrupció ellen indított háborúja miatt érik most politikai támadások. „Nem vagyok diktátor, demokrata vagyok” – hangoztatta a kormányfő. „Tunéziát a politikai és sajtó maffia diktatúrája fenyegeti” – fogalmazott Sahíd, aki szerint már felvették a küzdelmet ezekkel az erőkkel.
Nabíl Karui üzletember és a Nesszma TV televízió tulajdonosa.
A tunéziai választási bizottság augusztus 14-én huszonhat személynek, köztük Karuinak a jelöltségét hagyta jóvá a szeptember 15-re kitűzött államfőválasztásra.
A ringbe szállók között van Jusszef Sahíd miniszterelnök, Mehdi Dzsomaa volt kormányfő, Abdel-Fattáh Muru, az országban befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom alelnöke, illetve Abdel-Karím Zabídi volt tunéziai védelmi miniszter és Monszef Marzúki korábbi elnök is. Indul két női elnökjelölt is Szalma Lumi volt turisztikai miniszter és Abír Musszi, a 2011-ben elűzött Zin el-Abidin ben Ali exelnök elkötelezett hívének személyében.
Tunéziában az eredetileg november 17-re kiírt elnökválasztást azt követően hozták előre szeptember 15-re, hogy július 25-én 92 éves korában meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi, az észak-afrikai ország első demokratikusan megválasztott államfője.
A parlamenti választásokat október 6-ára tűzték ki.
